A munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége a munkáltató által előírt munkaidőben és munkavégzési helyen folyamatosan fennáll. Ugyanakkor ez alól a kötelezettség alól – a felek megállapodásának hiányában - csak akkor mentesülhet a munkavállaló, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály lehetővé teszi. A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés azonban nem minősül sem rendes, sem rendkívüli szabadságnak, de még csak munkaidő-kedvezménynek sem lehet tekinteni – hívja fel a figyelmet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.
A különböző jogcímek között, hogy valamennyit az Mt. 55. §-a tartalmazza, és mindegyik eset igazolt távollétnek tekintendő.
A Munka Törvénykönyvével kapcsolatban itt olvashat további részleteket!
Természetesen lehetőség van rá, hogy az Mt.-ben meghatározott eseteken kívül kollektív szerződés további mentesülési jogcímeket határozzon meg, vagy a munkáltató engedélyezzen egyéb munkavégzés alóli mentesülést. Ez utóbbi esetben a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg a munkavállalót díjazás.
Amit azonban fontos hangsúlyozni a mentesülés kapcsán, hogy a munkavállaló köteles előre bejelenteni távolmaradását a munkából, megjelölve annak okát, mely – többek között a felek együttműködési kötelezettségéből is származik. A munkáltató emellett kötelezheti a munkavállalót, hogy igazolja a jogszerű indok fennállását.
A munkavállaló az Mt. szerint az alábbi esetekben mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:
Keresőképtelenségének tartama alatt
A betegség miatti keresőképtelenség időtartamára az Mt. biztosítja a mentesülést a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.
Főszabály szerint a betegség miatti keresőképtelenség első tizenöt munkanapjára nem táppénzre jogosult a munkavállaló, hanem betegszabadságra, amelynek költségei a munkáltatót terhelik, mely időszakra a munkavállaló távolléti díjának a 70%-ára jogosult.
A kötelező orvosi vizsgálata tartamára
A munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelesség alól a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára. Az Mt. záró rendelkezései azt is meghatározzák, hogy kötelező orvosi vizsgálat, az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is.
A véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra
Amennyiben a munkavállaló véradáson vesz rész, a távol töltött teljes időtartamra, de legalább négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavállaló akkor is jogosult a mentesülésre, ha a véradáson megjelent, de állapota – önhibáján kívül – nem teszi lehetővé, hogy vért adjon. Ebben az esetben a munkavállaló távolléti díjára jogosult.
Amennyiben a gyermek édesanyja nem veszi (teljes egészében) igénybe a szülési szabadságot és/vagy a gyermekgondozás céljából járó fizetés nélküli szabadságot, akkor számára biztosítani kell, hogy gyermekét szoptatni tudja. Ennek megfelelően a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
Különös méltánylást érdemlő személyi, családi, vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára
Különös méltánylást érdemlő személyi, családi okból akkor minősülhet indokolt távollétnek, ha az váratlanul, vagyis előre nem látható módon merült fel, és a közfelfogás szerint is a munkahelyről való távolmaradást indokolja, amely a munkavállaló személyes jelenlétét, intézkedését igényli.Családi ok lehet például hozzátartozó balesete, váratlan megbetegedése.
Elháríthatatlan oknak minősül minden olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, akadály, amely a munkában való megjelenését lehetetlenné teszi. Az elháríthatatlan okok tételes felsorolása nem lehetséges, de ilyennek minősülnek például a rendkívüli természeti és időjárási jelenségek (például jégeső, ónos eső, árvíz, rendkívüli havazás, hófúvás), baleset, esetleg ha a munkavállaló a tömegközlekedési sztrájk miatt nem tud megjelenni munkahelyén stb. Ezek jellemzően olyan közismert, vis major események, amelyeket, azok bekövetkezését a munkavállalónak nem szükséges külön bizonyítania, igazolnia.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
