Hagyománytisztelők és külföldiek vásárolják a népies bútorokat. Kovács Szabolcs mezőkövesdi iparművész szerint hazánkban fogyatkozik a fizetőképes kereslet.
- Akinek igénye lenne a festett bútorra, pénze nincs. Az újgazdag réteg viszont inkább sajnos a nagyáruházakban is kapható olasz vagy skandináv polírozott vagy laminált dizájntermékeket veszi meg. Korábban még sok magánmegrendelést is kaptam, de mára ez visszaesett. Főleg múzeumok, tájházak, szállodák és éttermek kérnek fel a bútorzatuk elkészítésére. Egykor a legkisebb tárgy, ami rendszeresen kikerült a műhelyből az ékszertartó dobozka volt, de alkalmazkodnom kellett a piaci körülményekhez, és gyorsabban eladható, festett fa fülbevalókat is készítek – mondta Kovács Szabolcs. Örülne, ha hivatását továbbadhatná a fiatalabb generációnak, de nem biztos benne, hogy sikerrel jár. Ő maga édesapjától leste el a mesterség fortélyait. Márt hat évesen a bútorok és szerszámok között sertepertélt, és segített, amiben csak tudott.
- A gyerekeim látják, hogy mennyit kell dolgoznom. Rossz szülő voltam, mert azt mondtam nekik, hogy tanuljanak. Ha azt mondtam volna nekik, hogy menjenek inkább a haverokkal focizni és szórakozni, ma itt dolgoznának velem a műhelyben – tréfált Szabolcs.
- A lányom gyönyörűen fest, de jogász lett. Az egyik fiam villamosmérnök, a másik pedig éppen most tanul közlekedésmérnöknek.
Hagyományra épít
A festett bútorok mindig fenyőből készülnek, mert az a fa szívja be a legkönnyebben a kötőanyagot. A keményfa sűrűbb szövésű, ezért sem az olajat, sem a tojástemperát nem tudja jól befogadni. A puhafa viszont jól használható, és tartósabb. Szabolcs túróenyves festéket használ. Ez, ahogy a neve is elárulja, valóban túróból készül.
- Több száz éves anyag. Kiváló minőségű, de nagyon "faksznis", mert amit egyszerre elkészítek, órákon belül fel kell használni, mert olyan gyorsan köt, hogy másnap már csak baltával lehet összetörni. Semmilyen oldószer nem oldja. Már száradás után mosható. Természetesen a végén kerül rá egy főzött lakkréteg. Ezt a hagyományos eljárás szerint fenyőgyantából, méhviaszból, ólom oxidból és ólomecetből készítették. A mai rugalmas lakk már egy EU-előírás miatt nem tartalmazhat ólmot, de ez nem igazán probléma, mert kiváló minőségű német lakkokat lehet beszerezni. A népi iparművészek az előbb ismertetett fedőfestékek mellett használnak színezőfestékeket is, melyek nem takarják el a fa erezetét.
Szállítás autóstoppal
Kovács Szabolcs a Piac & Profitnak elárulta: főleg a turisztikailag erősebb szezonban vásárolnak tőle bútorokat. Magyarokkal ritkábban sikerül üzletet kötnie, viszont nyugodtan elmondhatja: tevékenysége bizony nemzetközi hírű, mert világszerte számtalan országban használják munkáit magánházakban és intézményekben.
Egy komplett hagyományos tisztaszoba elkészítése az asztallal, a komóddal, a ládákkal, az ággyal és a Mária-szekrénnyel együtt 4-5 hónapot is igénybe vesz. Előbbiek rendeltetését aligha kell bárkinek is elmagyarázni, nem úgy, mint a Mária-szekrényét. Ezt a régiek mindig a lakószoba utca felőli sarkában fúrták a falra. Általában szentképekkel és egy Mária-szoborral pakolták meg. A család előtte gyűlt össze esténként imádkozni. Az árakra e cikkben nem térünk ki részletesebben, de elég annyit megjegyezni, hogy csak a cikkünkhöz mellékelt fotón látható asztal 150 ezer forintba kerül.
Szabolcs azt is bevallotta, hogy a szuvenírtárgyak sok új vevőt hoznak. Amellett, hogy az 1000-3000 forintért kínált apróságokat a múzeumlátogatók is szívesen kifizetik, hogy hazavigyenek valami emléket, szeretteiket is megajándékozzák apróságokkal. Népművészeti motívumokkal díszített faszívekkel, fülbevalókkal, esetleg valamivel drágább ládikákkal.
K.