Kép: Pixabay

Az érdekvédelmi szervezet szerint javaslataik között szerepel többek között, hogy továbbra is nyomatékosan kérik, a fogyasztói folyadéktej és tejtermékek kerüljenek az 5 százalékos általános forgalmi adó (áfa) körébe jövő év január 1-jétől. Javasolják továbbá, hogy enyhítsék a belföldön működő kereskedelmi láncokat sújtó terheket, például az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat.

Kérik, az idénre meghirdetett tejtermelői támogatások maradéktalan ez évi kifizetését is. A magyar tejágazat szereplői - a tejtermelők és a feldolgozók - szeretnék elérni azt is, hogy a balti államokhoz hasonlóan kapjanak kompenzációt az orosz embargó által elszenvedett veszteségeik enyhítésére.

Jelzik: a magyar feldolgozók a válság által legjobban érintett félkemény sajtok piacán legalább 3-4 milliárd, a dobozos tejek piacán legalább 2-3 milliárd forint vesztességet szenvedtek el az embargó életbe lépése óta. Ezért javasolják, hogy Magyarország kezdeményezze a szeptember 7-i brüsszeli agrárminiszteri értekezleten az exporttámogatás újbóli, ideiglenes bevezetését, valamint az intervenciós ár legalább 25 százalékos emelését. Továbbá javasolják: a sajt, vaj és tejpor magántárolási támogatás tagállamokra lebontott újranyitását legalább az orosz embargó idejére; valamint a finanszírozási nehézségek miatt előfinanszírozási lehetőség bevezetését is szükségesnek tartják. Mint korábban megírtuk, a termelők jelenleg önköltségi ár alatt tudják értékesíteni termékeiket. Jelenleg 90-100 forint a kilónkénti önköltség, ám az országos átlagár alig éri el a 75 forintot, de több termelő már inkább 60-65 forintért is értékesítené a termékét, csakhogy megszabaduljon tőle.

A Földművelési Minisztérium közleményében ugyan az áfacsökkentés lehetőségét nem említi, de közlik, hogy Magyarország kezdeményezni fogja, hogy az október közepétől lehetővé váló közvetlen támogatási előlegek mértékének 50%-ról 80%-ra történő emelését a Bizottság tegye lehetővé.

Ez többek között a tejelő tehenek után kifizetésre kerülő állatalapú támogatást, az egyszerűsített területalapú támogatást (SAPS), és a zöldítési támogatást is érintené. Magyarország más tagországokkal együttműködve további fontos javaslatokkal is él:

•    az intervenciós árak valós termelési költségekhez történő igazítása,

•    ideiglenes export-támogatás,

•    export ösztönzése és támogatása: rendkívüli promóciós intézkedések, export biztosítás támogatása,

•    sajt magántárolási támogatás tagállamokra lebontott újranyitása,

•    az utolsó 2014/2015-ös kvótaév termelése alapján beszedett illeték rendkívüli támogatás formájában történő visszaforgatása az ágazatba.