Adóegyezmények: érdemes figyelni!

Sok hazai vállalkozást érint, hogy a magyar kormány, az elmúlt három évben számos külföldi országgal – például Németországgal és az USÁ-val – megkötött adóegyezményét módosította, illetve több régi egyezmény újratárgyalása jelenleg is folyik – hívja fel a figyelmet a MAZARS legfrissebb jelentése. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint azért érdemes a változásokat követni, mert vannak passzusok, amelyek kiterjesztik az adóztatási lehetőségeket, míg mások hatására kedvezőbbé válik az osztalék forrásadóztatása.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Az egyezmények módosítása komoly előnyökkel járhat a vállalkozásoknak - KÉP: SXC

Magyarország legtöbb hatályos adóegyezményét az 1970-80-as években kötötte, amelyek felülvizsgálata – a jelentősen megváltozott gazdasági és adózási környezet miatt – az elmúlt években kezdődött el.

A Nagy-Britanniával és Németországgal aláírt adóegyezmény tavaly év eleji változása után idén január 1-jétől a Dániával, Katarral és Grúziával kötött adómegállapodások módosultak, az Amerikai Egyesült Államokkal kötött új egyezmény hatályba lépése pedig az amerikai szenátus jóváhagyására vár.

A már módosított egyezmények mellett többek között a Luxemburggal, Belgiummal, Svájccal, Ausztriával és Olaszországgal kötött adópaktumok módosítása is folyamatban van. A közeljövőben az előbb említetteken kívül Magyarország számos más állammal kötött egyezményét tervezi újratárgyalni, valamint adóegyezmény megkötéséről tárgyal Irakkal, Szaúd-Arábiával, Ománnal és Panamával is.

„Magyarország kimagaslóan jó adóegyezmény-hálózattal rendelkezik: több mint 70 országgal van ilyen megállapodása, ami miatt vonzó célpont a nemzetközi viszonylatban működő cégek számára” – nyilatkozta Szmicsek Sándor a MAZARS adópartnere.

Meghosszabbították a kereskedelemfejlesztési pályázatot
Egy hónappal, 2013. február 15-ig meghosszabbította a kkv-k exportjának bővítését célzó kereskedelemfejlesztési pályázat benyújtási határidejét a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). A külpiacot megcélzó vállalkozások összesen 400 millió forint állami támogatásra pályázhatnak. A tavaly ősszel, immáron második alkalommal kiírt pályázat célja, hogy a kormány szándékainak megfelelően növelje a hazai kkv-k részarányát az exportban.
Szmicsek Sándor szerint jelentős előnyt jelenthet adótervezéskor, hogy a legtöbb ilyen egyezményünk a külföldi illetőségű személyeknek kifizetett osztalékok után alacsony, 5, illetve 10 százalékos forrásadókulcsot tartalmaz. Ezen felül Magyarország nem alkalmaz forrásadóztatást abban az esetben, ha az osztalékot, jogdíjat, valamint kamatot egy külföldi társaság részére fizetik ki. Ugyancsak előnyt jelent, hogy a magyar egyezmények nagy része nem tartalmaz adóelkerülést megakadályozó rendelkezéseket.

„A Magyarország által kötött egyezmények hatékonyan használhatók fel nemzetközi adózási struktúrák kiépítésekor, emellett pedig a magyar EU-tagságból is profitálhat az a külföldi vállalkozás, amelynek működése Magyarországra is kiterjed” – tette hozzá Szmicsek Sándor.

Kedvezmények és szigorítások a német egyezményben

Irány kelet! De melyik?
A magyar kis- és középvállalatok szegmensenként eltérő eséllyel indulhatnak a keleti nyitásban emlegetett négy geopolitikai régió országaiban. A négy világrész meglehetősen különböző termékekre tarthat igényt, így a magyar vállalatoknak alaposan meg kell fontolniuk, merre keressenek új üzleti piacokat.  A Piac&Profit összegyűjtötte, mire vevők a különböző régiók.
A MAZARS jelentéséből kiderül: a Németországgal kötött egyezménybe több lényegi módosítás is bekerült. Kiemelendő például, hogy a társaságoknak kifizetett osztalékok esetében a forrásadó mértéke maradt 5 százalék, viszont a kedvezményes forrásadókulcs igénybevételéhez szükséges haszonhúzó részesedés mértéke az osztalékfizető társaságban 25 százalékról 10 százalékra csökkent. (Amennyiben a részesedés 10 százaléknál kisebb, akkor a forrásadó kulcsa 15 százalék.) Ez azt jelenti, hogy már kisebb arányú részesedés esetén is alkalmazható az alacsonyabb forrásadókulcs.

Az elidegenítésből származó nyereség adóztatásának szabályozása is módosult: az olyan társaságok elidegenítése esetén, melyeknek eszközeit több mint 50 százalékban ingatlanvagyon vagy olyan társaságban való részesedés képzi, melynek eszközeit több mint 50 százalékban ingatlanvagyon teszi ki, az ingatlan fekvése szerinti államnak is adóztatási joga van.

A módosítás miatt szigorodtak az egyik szerződő államban illetőséggel rendelkező személy másik államban létrejött munkaviszonyából származó jövedelmének ezen állambeli adóztatás alóli mentességének feltételei is.

Szigorítások az USA egyezményben

Bár az Amerikai Egyesült Államokkal kötött egyezményt a Szenátus még nem hagyta jóvá, Magyarország már törvénybe iktatta, ezért a közelgő változásokra már most fel lehet készülni.

Komoly szigorítás a szerződés szövegébe iktatott passzus a „kedvezmények korlátozásáról” („limitation on benefits”), amelynek értelmében szűkül az egyezmény hatálya alá eső társaságok és magánszemélyek köre. A korlátozásról szóló cikkely feltételeinek teljesülését pedig komplex teszttel ellenőrzik.

Ugyancsak fontos változás, hogy módosul a kamatok után fizetendő forrásadó maximális mértéke, amelyet 15 százalékban határoznak meg, szemben a még hatályos egyezménnyel, amely nem enged meg forrásadóztatást. Ez a rendelkezés nagyrészt a magyar hitelező fél számára jelenthet változást, hiszen Magyarország a külföldi társaságok számára kifizetett kamatot egyébként sem forrásadóztatja.

Rászáll a kormány az offshore számlákra

Ezermilliárd forint nyomában kezd el nyomozni a kormány, amely a szándéka szerint hamarosan megkezdi a tárgyalásokat Svájccal a banktitkok feloldásáról. Két évvel ezelőtt a magyar kormány lehetőséget adott az offshore számlákra kimentett pénzek visszahozására. Lázár János szerint 67 milliárd forint érkezett haza Magyarországra, amiből mintegy 7,1 milliárd adó került befizetésre. Ez az akció december 31-én lejárt. A politikus kiemelte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de egyes becslések szerint ez a kétezer milliárd forintot is elérheti.

Kína már nem az olcsó tornacipők országa
A kínai termelés lassult az utóbbi időben, de még így is a világgazdaság motorjának számít a maga 7-9 százalékos éves GDP-növekedésével. Bár a kínai rendszert kommunista rezsim működteti, vannak szegmensei, amelyek kapitalistábbak a nyugati országokban működő piacgazdaságokénál.A napokban kötött együttműködési megállapodást a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a ChinaCham Hungary, azaz a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara. A HITA és a ChinaCham Hungary szorosan együttműködve kívánja segíteni a magyar és kínai vállalatok közötti kapcsolatok kialakulását és elmélyítését, erősíteni a hazai vállalatok kínai pozíciót és növelni a Magyarországon megvalósuló kínai működő-tőke befektetések számát.Ezzel folytatódik a magyar gazdasági kormányzat keleti nyitás politikája. Nehéz megítélni, milyen lehetőségek rejlenek a magyar kis- és középvállalkozások számára „a keleti nyitás” kormányzati politikájában, amely elsősorban Oroszországot, a FÁK-államok közül leginkább a kaukázusiakat, ezenkívül Kínát és az arab világot célozza meg. Még a legközelebbi piac, Oroszország is messze van, és a többiekkel együtt szinte bevehetetlennek tűnik a külgazdaság terén meglehetősen tapasztalatlan kkv-k számára. A kormány viszont támogatást, intézményrendszert és forrást ígér, így mindenképpen érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni az esélyeket. A témában készített összeállításunkat itt olvashatja!

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo