A kkv-k a teljes üzleti szektor 99 százalékát teszik ki valamennyi közép-kelet-európai országot figyelembe véve. Ezen vállalkozások csaknem kétharmada mikrovállalkozás (a foglalkoztatottak száma 1 - 9 fő) és a vizsgált országok közül Magyarországon a legmagasabb az arányuk (a kkv-k 69 százalékát teszik ki). A vállalkozói tevékenység és az önfoglalkoztatás Szerbiában a legjelentősebb (30,5%). A vállalkozások negyede kereskedelemmel foglalkozik, ezt követik a szolgáltatók (16,5%) és a gyártási tevékenységet végzők (11,8%) – derült ki a Mastercard most publikált kutatási eredményeiből.
„A kereskedők felismerték, hogy versenyképességük érdekében lépést kell tartaniuk ügyfeleik igényeivel, akik egyre jártasabbak a digitális megoldások használatában. Ennek ellenére a vállalkozások 38 százaléka még mindig elmaradásban van az elektronikus fizetések terén, mert úgy látják, hogy azok nem illenek üzleti modelljükhöz” - mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.
A kutatás eredményei alapján a magyar kereskedők 56 százaléka vásárlói nyomásnak engedve tette elérhetővé a kártyás fizetést, 16 százalékuk pedig a modern fizetési trendeket követve választotta a készpénzmentes megoldásokat. A megkérdezettek 66 százaléka a lakossági számlavezető bankjánál nyit vállalkozói számlát is, a legtöbben (59%) pedig könyvelőjüknél jutnak releváns pénzügyi információhoz. A magyar vállalkozók mindössze 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem fér hozzá a kívánt pénzügyi szolgáltatásokhoz, a túlnyomó többség (81%) elégedett helyzetével ilyen szempontból.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a közép-európai kkv-k körében a bankszámláról történő utalás a leggyakoribb fizetési forma (57,9%), legyen szó akár a bejövő számlák kiegyenlítéséről, járulékokról, vagy a működéshez kapcsolódó költségekről. A magyar vállalkozásoknál ez az arány még magasabb, a fenti kategóriákat tekintve átlagosan 86,75 százalék fizet banki átutalással.
Ugyanakkor régiós szinten a készpénzes fizetések aránya régiós még mindig jelentős (35,7%), különösen Bulgáriában és Görögországban. Érdekesség, hogy az adók befizetésénél már sokkal kevesebben választják ezt a megoldást (22,7%), ami arra enged következtetni, hogy a jogi szabályozás komoly hatással van a készpénzmentes üzletvezetés felé. A készpénzhasználat hazánkban a régiós átlag alatt van (17%), e mellett a vállalkozások mindössze 3 százaléka fizeti járulékait készpénzben.
A kutatás azokat a külső tényezőket is vizsgálta, amelyek hátráltatják a vállalkozásokat további fejlődésükben. Többek között a piaci körülmények és az alacsony vásárlóerő a legnagyobb akadály (19%), ezt követik a magas járulékok (16,07%) és a túl bonyolult bürokrácia (9,94%). A további források előteremtése 4 százalék számára jelent gondot. A magyar vállalkozások esetében 22 százalékban a piaci körülmények, 18 százalékban a magas adók jelentik a legnagyobb problémát.
