Szakemberek régóta szorgalmazzák a hazai vállalatok részvénypiaci jelenlétét. Mit remélhet egy magyar kis- és középvállalat a tőzsdei szerepléstől?

A tőzsde klasszikusan forrásbevonási lehetőséget teremthet a kkv-k számára. A növekedéshez elsődleges forrásként persze ott a hitel, de egy fejlett piacgazdaságban a tőkebevonásnak vannak más formái is, és a források kombinálásával alakítható ki egészséges tőkeszerkezet a vállalatnál. Lényeges különbség, hogy a hitelfelvétel növeli a vállalkozás visszafizetési kötelezettségeit, míg a részvénykibocsátás útján szerzett tőkénél nem nő a vállalkozás eladósodottsága. Itt részesedésért cserébe jut tőkéhez a vállalat, de az alapító részvényesek irányítási joga nem feltétlenül csorbul. Nem szükségszerű, hogy a tulajdonosi kör megnyitásával elvesszen a cég feletti ellenőrzés.

A tőzsdei jelenlét tehát a több lábon állást is segíti?

Ez a közvetlen gazdasági, pénzügyi haszna, de hosszú távon talán még ennél is fontosabb az üzleti bizalom megszerzése és szélesítése.

Van olyan cég, amelyik kifejezetten reputációs céllal vág bele?

Igen, vannak olyan vállalatok, akik tőzsdére készülnek, és nem vagy nem azonnal akarnak tőkepiacon keresztül forráshoz jutni, először csak ismerkedni szeretnének a tőzsdei léttel, szokni a légkört. Ők látják a tőzsdének azt az előnyét, hogy a nyilvános működési lét segítheti a nemzetközi piacra jutást, a kapcsolatépítést, komoly a brandépítő hatása, a banki finanszírozás feltételei javulhatnak. Ezeknek a cégeknek az adatai nyilvánosak, egy kattintással ellenőrizhető minden a honlapjukon, a transzparens működés pedig jól mutat egy leendő partnernél. Emellett a munkavállalókra is ösztönzőleg hat, ha egy nyrt.-nél dolgoznak, mert tudják, hogy a vállalkozásnak biztosabb a jövője.

A kkv-k – ha akarják – első körben könnyített pályán, az Xtenden játszanak. Ez miben más, mint a nagy testvér, a „rendes” tőzsde?

Az Xtend is egy platform, ahol találkozhat a kereslet és kínálat, de ez kifejezetten kkv-k számára létesült. A vállalatok itt némileg könnyített feltételekkel, de ugyanolyan megbecsült kategóriában juthatnak tőzsdére, mint a nagyobb cégek. Az olyan piacok, mint amilyen az Xtend is, a hagyományos tőzsdéktől szabályozottsági szintjükben különböznek, működésük tekintetében viszont ugyanazt nyújtják a kibocsátók és a befektetők számára.

Hogyan lehet bejutni az Xtendre?

Az Xtendre jutásnak két módja van: lehetséges, hogy első körben csak technikai bevezetést hajtanak végre, tőkebevonás nélkül, ismerkednek a közzétételi kötelezettségekkel, a transzparenciával, és amikor ebben már gyakorlatot szereztek, utána jöhet a tőkeemelés. A másik verzió, hogy rögtön az Xtenden való megjelenéssel egyidejűleg már tőkebevonás is történik.

Az Xtend jogi formáját tekintve egy multilaterális kereskedési platform, tehát nem szabályozott piac, de technikailag a kereskedés ugyanúgy történik, mint a BÉT fő piacán. Könnyítést jelent a belépés, bizonyos esetekben az engedélyezés a BÉT-nél van, és nem az MNB hatásköre, a szükséges dokumentáció könnyebben elkészíthető, bár tartalmi szempontból hasonló, hiszen akárki is engedélyezi a piacra lépést, a cél az, hogy a befektetők megbízható, valós képet kapjanak a jelentkezőről, megalapozottan tudják meghozni a döntést, hogy bevásárolnak-e az adott cégbe. További ösztönző, kkv-kat segítő lépés a londoni tőzsdével közös „ELITE program”, aminek az a célja, hogy edukálja a kkv-kat, illetve lehetőséget teremtsen kapcsolatépítésre. Akik ebben részt vesznek, elismert nemzetközi szakértőktől kapnak képzést vállalatfejlesztésről, vállalatirányításról és finanszírozásról. Emellett működik még a BÉT mentoringprogramja is, ami anyagilag segíti a kkv-k tőzsdére lépését azzal, hogy a tőzsdére lépés költségeinek egy része finanszírozható a mentoringprogramon keresztül.

A kkv választhat, hogy azonnal a fő platformot célozza meg, vagy először a könnyített pályán „gyakorol”? Milyen különbséget tapasztal?

Nagy könnyebbség például, hogy aki a fő platformra megy, annak a bevezetést követően nemzetközi számviteli szabályok szerint kell vezetnie a könyvelését, ami plusz költséggel és adminisztrációs átalakításokkal jár. Az Xtenden nincs ilyen kötelezettség, továbbra is a magyar számviteli szabályok szerint könyvelhet. Viszont kötelező szerződni egy úgynevezett kijelölt – tőkepiaci tapasztalattal rendelkező – tanácsadóval, ami persze ugyancsak költséget jelent, de az részben finanszírozható a mentoringprogramból.

Mit csinál a kijelölt tanácsadó, és meddig kell vele kapcsolatban lennie a tőzsdére pályázónak?

A kijelölt tanácsadó szerepe kettős: egyfelől részt vesz a bevezetés technikai folyamatában, majd a bevezetést követően is megmarad az együttműködés, és segíti abban a kkv-kat, hogy a tőkepiaci jelenlét szabályainak meg tudjanak felelni.

Ha bármi hibát, hiányosságot észlel, és azt a kkv nem orvosolja, akkor azt jeleznie kell a BÉT-nek. A kijelölt tanácsadónak tehát azon túl, hogy támogatja a kibocsátót, befektetővédelmi szerepet is el kell látnia.

A tőzsdei bevezetéseknél mindig több tanácsadó dolgozik együtt. Amennyiben részvényértékesítés történik, úgy mindenképpen egy befektetési szolgáltató, bank megbízása szükséges, aki megszervezi és lebonyolítja az értékesítést. Ahhoz pedig, hogy a bevezetéshez szükséges dokumentáció elkészüljön, amelyből a befektetők tájékozódni tudnak, szintén nem elég egyfajta szakértelem, mert pénzügyi és speciális jogi ismeretek szükségesek. Nálunk, az EY-nál ezek a kompetenciák egy helyen megvannak, mert a pénzügyi tanácsadási csapatunk végzi a pénzügyi átvilágítást, és segíti az üzleti tervek elkészítését, az ügyvédi irodánkban pedig vannak tőkepiaci ügyletekhez értő szakjogász kollégák, akik amellett, hogy a jogi átvilágítást elvégzik, a teljes bevezetési és tőkeemelési dokumentációt is el tudják készíteni, és az engedélyeztetést koordinálják. Egy ilyen csapatnak a felállítása időigényes, mi rengeteg energiát tettünk abba, hogy kiválasszuk a megfelelő szakembereket, és olyan munkamódszert alakítsunk ki, ami hatékony, és hozzáadott értéket teremt a vállalatoknak azáltal, hogy egy helyen, magas minőségi színvonalon tudják megkapni a szükséges pénzügyi és jogi szakértelmet. Az elmúlt években több tőzsdei bevezetésben működtünk közre pénzügyi és jogi tanácsadóként. Az említett Xtend piacra elsőként belépő vállalatot, a Megakrán Nyrt.-t is az EY segítette a bevezetés során.

A tanácsadók döntéseket nem hozhatnak, ez mindig a tulajdonosoknál, vállalatvezetőknél marad. Azonban kétségtelen, hogy vannak olyan ismereteik és korábbról nyert tapasztalatuk, amellyel mutathatnak alternatívákat. Azok a középvállalatok, akik gondolkodnak a tőzsdei jelenlétben, egyébként jellemzően nyitottak a változásokra, sőt szomjazzák azokat, mert tudják, hogy a növekedési céljaik elérésének egyik kulcsa az ezekből a berögződésekből való kilépés. Nagyon izgalmas és szép feladat, amibe ezek a cégek belevágnak, és megtiszteltetés, amikor egy tanácsadó ennek a folyamatnak a részese lehet.