Egy, a devizahitelezéssel kapcsolatos ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság három fő kérdésre várja az Európai Bíróság válaszát. Először is arra kíváncsi a magyar bíróság, hogy az Európai Bíróság a C-26/13. sz. Kásler ügyben hozott ítéletének azon rendelkezése, amely szerint a magyar bíróságok a hitelintézetek által a devizahitel-szerződésekben alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják e jogellenességet (ezzel biztosítva a kérdéses szerződések további teljesíthetőségét), úgy értelmezendő-e, hogy a jogellenes helyzet orvoslására akkor is lehetőség van, ha a szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat viselésének kötelezettsége miatt, az ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel.

Másodszor a Budai Központi Kerületi Bíróság azt szeretné megtudni, hogy összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal, és különösen a fogyasztói szerződésekbe foglalt tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelvvel, illetve az uniós jog alapelveivel az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni.

Harmadszor pedig azzal kapcsolatban vár iránymutatást a magyar bíróság, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek – a kérdést feltevő bíróság szerint – nem átlátható eljárás keretében születnek.

Kép: EU

Helyre kell állítani az egyensúlyt a szerződő felek között

A mai napon megtett indítványában Nils Wahl főtanácsnok (Svédország) a magyar bíróság által feltett első kérdéssel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával az irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása. A főtanácsnok ugyanakkor rámutat arra, hogy a szerződéses egyensúly a tisztességtelen szerződési feltételek eltávolításával történő helyreállításának főszabály szerint nincs kihatása a szerződés a tisztességtelen feltételek által nem érintett részeinek az érvényességére.

Mindezzel összefüggésben a kölcsönszerződések vonatkozásában a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a szerződés egésze megsemmisítésének főszabály szerint az a következménye, hogy a részletekben megfizetendő fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami azzal a kockázattal jár, hogy meghaladja a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt.

Azzal a körülménnyel kapcsolatban, hogy a magyar jogalkotó által a devizahitel-szerződésekbe foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása céljából elfogadott jogszabályi módosítások ellenére az e feltételek nélkül fennmaradó szerződésekből eredő árfolyamkockázat továbbra is a fogyasztót terheli, állítólagosan sértve annak gazdasági érdekét, a főtanácsnok megállapítja, hogy a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából. A szerződés egészéből következő valamennyi gazdasági előny és hátrány ugyanis csupán együttesen, a szerződéskötés összes körülményére figyelemmel vizsgálható.

Minderre tekintettel a főtanácsnok szerint az irányelv nem értelmezhető úgy, miszerint annak értékelése során, hogy az egy vagy több tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés az említett feltételek kihagyásával is teljesíthető-e, az adott ügyben eljáró bíróság kizárólag arra támaszkodhat, hogy az említett szerződés egészének semmissé nyilvánítása a fogyasztó számára esetleg kedvező. A főtanácsnok ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozza, hogy a nemzeti bíróság szerepe a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének megállapítására korlátozódik, e feltételek vagy e feltételekre tekintettel a szerződés más kikötéseinek módosítására azonban a nemzeti bírónak nincs lehetősége.

Következésképpen a főtanácsnok álláspontja szerint az irányelvvel nem ellentétes a jelen ügy tárgyát képező, azon magyar jogszabályi rendelkezés, amely a fogyasztói szerződés tisztességtelenségtelen szerződési kikötésből eredő részleges érvénytelensége esetén főszabály szerint a szerződésnek a tisztességtelen feltétel nélküli hatályban tartását célozza.

Lehet érvényteleníteni tisztességtelen kikötéseket

A magyar bíróság által feltett második kérdéssel kapcsolatban a főtanácsnok megállapítja, hogy az irányelv nem képezi akadályát annak, hogy a jogalkotó bizonyos tisztességtelen kikötéseket törvények útján érvénytelenítsen az igen elterjedt, tisztességtelen banki gyakorlatok megszüntetése érdekében, anélkül, hogy megsemmisítené az érintett szerződéseket.

Ami Budai Központi Kerületi Bíróság harmadik kérdését illeti, a főtanácsnok rámutat arra, hogy a Kúria által elfogadott jogegységi határozatok ugyan kötelezőek a magyar bíróságokra nézve, de egyáltalán nem akadályozzák azokat abban, hogy megvizsgálják az eléjük tárt szerződések uniós joggal való összhangját, sem azt, hogy adott esetben e jognak megfelelő döntést hozzanak, eltérve a jogegységi határozattól az uniós jog elsőbbségének elve alapján. Hasonlóképpen, a főtanácsnok szerint semmi sem áll az útjában annak, hogy a magyar bíróságok előzetes döntéshozatali eljárás keretében a Bíróságtól kérjék a Kúria jogegységi határozatai az uniós joggal való összhangjának megvizsgálását olyan esetekben, ha ezen összhang meglétével kapcsolatban kételyeik merülnek fel. A főtanácsnok ezért annak kimondását javasolja a Bíróságnak, hogy a szóban forgó, a bírósági jogalkalmazás egységét szolgáló jogegységi határozatok nem ellentétesek sem az irányelvvel, sem pedig az uniós jog egyéb rendelkezéseivel.

FONTOS

A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.