Az adatbejelentést főszabály szerint a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép automatikus kapcsolat biztosítja majd. Azonban a nyomdai úton előállított, nyomtatvány használatával kiállított számlák, azaz a „kézi számlák” sem maradnak ki az adatszolgáltatásból – hívta fel a figyelmet a LeitnerLeitner adószakértő blogjának legfrissebb bejegyzése.
Az automatikus adattovábbítás ugyan nem érinti a kézi számlákat, azonban az adóhatóság a számlák adattartalmára így is igényt tart. Ezért esetükben a 100.000-500.000 Ft közötti áfatartalmú számlákról 5 munkanapon belül, az 500.000 Ft felettiekről pedig 1 munkanapon belül kell jelentést küldeni. Ezt – a jelenlegi tervek szerint – az adatszolgáltatási portál web felületén manuálisan kell majd megtenni, ahol a számla áfatörvény szerinti összes adatát be kell majd rögzíteni.
A kötelező adatszolgáltatás nem ismeretlen a kézi számlát használó cégek számára. Más körben ugyan, de a kiskereskedelemben a pénztárgépes nyugta helyett számlát kiállító cégek havonta, a következő hó 15. napjáig kötelesek adatot szolgáltatni az adóhatóság felé. Ez utóbbi adatszolgáltatási kötelezettség akkor lép be, ha a vevő magánszemély, továbbá a számla ellenértéke a 900 ezer Ft-ot nem éri el és a számla kiállítását nem a vevő kérte. Az adatszolgáltatás itt „csak” a számla keltére, sorszámára, a vevő nevére és címére, valamint a bruttó ellenértékre terjed ki.
Idén júliustól a két adatszolgáltatás egymással párhuzamosan működik majd.
A többlet adminisztráció nem titkolt célja, hogy a kézi számlával működő cégeket a számítógép alapú és ez által online számla adatszolgáltatás felé terelje a rendszer. Erre kínálhat alternatívát a NAV által ígért, bárki részére elérhető online számlázó program, amelyet regisztrációhoz kötötten lehetne majd használni. Konkrét információt erről, csupán a bevezetés előtti utolsó hónapra, azaz júniusra ígér a NAV.
A kötelező adatszolgáltatással kapcsolatban itt olvashatja a Piac & Profit összegyűjtött cikkeit!
