A növekedés csapdái

A növekedés öröm, siker, de gond és veszély is egyszerre. Nagyot lehet ugrani, de nagyot lehet bukni is, ha nem tudjuk a növekedést folyamatosan menedzselni. A növekedés tempójának követése nem csak a gyorsan növekvő cégek kihívása! A Piac & Profit konferenciáján szakemberek osztották meg a résztvevőkkel a legújabb szemléleteket, gyakorlatokat, módszereket.

Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára az elkövetkező évek kormányzati, gazdaságpolitikai irányvonalaiba, iparfejlesztési terveibe, és különféle finanszírozási, támogatási programaiba vezette be nyitóelőadásában a konferencia résztvevőit, külön kiemelve azt a kormányzati célkitűzést, hogy középtávon 30 százalékra kell emelni az ipari termelés arányát a magyar GDP-ben.

Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a világban és a magyar gazdaságban tapasztalható trendekre hívta fel a figyelmet: milyen új lehetőségeket és veszélyeket rejt az öregedő népesség és a kontinensünkön, illetve globális szinten tetten érhető változások a vállalkozások számára.

"Aki benne van a körfogásban, az nem lát rá a cégére, ezért nem tudja hatékonyan fejleszteni sem" - mondta Borbély László szervezetfejlesztő, executive coach, az SPA Tudásbázis Kft. képviseletében. A szakértő a 21 század cégei előtt álló kihívások fényében a cégvezetés új módjaira hívta fel a figyelmet: milyen új attitűdöt, szemléletet kíván meg a gyorsan változó üzleti környezet a vállalatok irányításában.

Kép: Pixabay

A növekedési stratégia kidolgozásakor a cégvezetőnek el kell határoznia, hogy az organikus növekedést választja-e (profilbővítés, belső erőforrások növelése), vagy cégakvizícióval kíván expanzióba kezdeni, jellemezte az alapdilemmát Kővágó János, a Grant Thornton Corporate Finance Kft. ügyvezetője, aki a két stratégiában rejlő lehetőségekre, illetve kockázatokra figyelmeztette a konferencia résztvevőit. Keleti József, a Bisnode Magyarország Kft. country managere szerint ma már elengedhetetlen az üzleti sikerhez, hogy ismerjük ügyfeleink fizetési szokásait, mert csak így tervezhető bevételünk és növekedésünk is. Az okos adatok ebben lehetnek segítségünkre.

Egy vállalkozás rohamos növekedése olyan, mint egy hegy megmászása, hangsúlyozta Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Kft. ügyvezető igazgatója. És mint minden ilyen expedíción, itt is szükség van akklimatizálódási pontokra, ahol az ember megpihen és hozzászokik a körülményekhez. A túl gyors, szünet nélküli növekedés megerőltetheti a céget. "A digitális átállás utolsó óráit éljük. Ha valaki nem áll át, olyan hátrányt szenved, amit nem lehet behozni", tette hozzá. "A cégek nagy része nem végez proaktívan értékesítést", mutatott rá a hazai KKV-szektor nagy hiányosságára Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO Consulting partnere. Ha pedig értékesítenek, mindenképpen fókuszáltan kell tenniük, mert az növeli a konverziót.

Készüljünk a legrosszabbra: mi lesz, ha kidől az alapító?

Ki veszi át a stafétabotot, ha kidől az alapító a cégvezetésből, és milyen formában lehetséges a cégátadás? A legfontosabb, hogy felkészüljünk a legrosszabbra is, és idejében vonjuk be az utódunkat a cég működésébe – javasolja a szakértő.

A startupokból átlagosan 3 év után tudnak kiszállni a magvető befektetők, mondta Bohner Tamás, a Drukka Startup Stúdió tulajdonos-ügyvezetője, aki angyalbefektetőként hamar belenyúl az általa pénzelt startupba, ha az nem a megfelelő irányba megy. De ha a cég be is dől, hajlandó megtartani a menedzsert és áthelyezni egy másik startupjába, hogy a hibákból tanulva ott újra bizonyíthasson. "A magyar tulajdonú cégek nagy része kézi irányítású," mondta Virágh Rajmund, a Hammel & Hochreiter I. C. Kft. cégutódlás-specialistája. Ez azért van, mert a KVV-szektorban a cégvezetők 90 százaléka mérnök vagy ötletember, aki a rendszerváltáskor gründolta a cégét, s a régi üzlettársaktól is nehezen tud megválni, még akkor is, ha mára már mindannyian belátták, hogy az illető nem alkalmas a pozíciója betöltésére.

"Az ember test, lélek és szellem, ha ez megbomlik a munkatársakban, akkor kárt okoznak, jön a rosszkedv, a rossz teljesítmény. 0-24-ben kell tisztességesnek lenni. Ha olyan az ember lelke, hogy tisztességes akar lenni, ezt megérzik az emberek. A win-win alapelvével, a két fél megelégedésére törekedve kell minden helyzetből kijönni," ismertette filozófiáját Gyaraki József, a játékok kereskedésében utazó Regio Kft. ügyvezető igazgatója. Szabó Lajos, a GPS-informatikával foglalkozó iData Kft. alapítója személyes tapasztalatait osztotta meg a növekedés kihívásairól. Vállalkozását -akkor még nappali tagozatos- fiával és két évfolyamtársával indította be, a vállalkozás ma 120 főt foglalkoztat.

Növekedés? Vagy az már a múlt?

25 év után, amikor a hazai cégek a növekedésre koncentráltak leginkább, természetes módon eljön a cégátstrukturálás időszaka. A sikeres vállalkozásoknál portfóliótisztításra, a következő generáció belépésére vagy éppen egy jól megszervezett exitre készülnek. Erre azonban lelkileg is készen kell állni.