Bár a helyi iparűzési adót (hipa) a kisadók közé sorolják, eddig is sok esetben nagyobb megterhelést jelentett a vállalkozásoknak a társasági adónál, hiszen ezt az adót az árrés után kell megfizetni. Az adóalap kiszámításakor nem lehet minden költséget levonni a nettó árbevételből. Csak az anyagköltséggel, az alvállalkozói teljesítésekkel, az eladott áruk bekerülési értékével (ELÁBÉ) (hogy pontosabban hogyan, arról ld. keretes írásunkat), a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a kutatás-fejlesztés (K+F) adóévben elszámolt közvetlen költségével lehet csökkenteni az árbevételt, de nem lehet figyelembe venni a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségeket: például a szállítási díjakat, a bérköltségeket vagy éppen a marketingkiadásokat.
Hogyan állapítandó meg az előleg összege?
Ha az adóévet megelőző adóév teljes 12 hónap, akkor az előlegfizetési időszak (július 1 – június 30.) első előlegfizetési napjára (szeptember 15-re) a következő összeget kell fizetni: az előző év éves adójának és a március 15-ig esedékes adóelőlegnek a különbözete.
További fontos tudnivalókat itt olvashat!
Március 15-re pedig az adóévet megelőző év adójának felét kell bevallani erre a napra. Egy adott adóév során fizetett adóelőleg összege tehát megegyezik az előző évi adófizetési kötelezettséggel. Ha az adóévet megelőző adóévben jött létre jogutód nélkül a vállalkozás, akkor az adóévben az első előlegfizetési időponttal (március 15.) kapcsolatban nincs tennivalónk. A második előlegfizetési időpontban – amely egyben az előlegfizetési időszak első előlegfizetési időpontja – meg kell fizetnünk az előző adóévi adó évesre arányosított összegét.
Alapszabály, hogy az iparűzési adó adott évi összege jellemzően a megelőző év adófizetési kötelezettségének összege. Az adót önadózással kell teljesíteni, keresztféléves elszámolási rendben. Ha nincs megelőző évről adóösszegünk, akkor a várható adóösszeget kell alapul venni.