A koronavírus-járvány különböző hullámai a hazai kiskereskedők életét jelentősen megrázták. A legtöbb kiskereskedőt sokkhatásként érték a 2020 tavaszi események. Még az élelmiszer jellegű kiskereskedelem is elvesztette korábbi években tapasztalt lendületét, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedők döntő többségének bevétele viszont messze elmarad a koronavírus előtti időktől. A kiskereskedelmi vállalatok alkalmazotti létszáma összességében azonban nem csökkent sokat, a vállalatok jelentős része próbálta kihúzni a nehéz időszakot. Egyes alszektorokban azonban igen drasztikus változások zajlottak le, sok esetben a vállalatok kénytelenek voltak komolyabb leépítésekbe kezdeni - írja friss elemzésében az Opten.
Egyik ilyen a játék kiskereskedők piaca. 2020 első felében közel 40 százalékot csökkent a játékkereskedők alkalmazotti létszáma, de a mai napig 24 százalékos mínuszban van a dolgozók száma a 2020 eleji értékhez képest. A távolságtartás és a korlátozások sokszorosan sújtották a játékkereskedőket. Nemcsak, hogy sok rendezvény, családi ünnep maradt el, de maga a vásárlás módja is problémássá vált. A koronavírus előtt a boltlátogatásokat sokszor a szülők, nagyszülők együtt bonyolították a gyermekkel, amely a biztonsági intézkedések miatt jelentősen visszaszorult.
A játék kiskereskedők alkalmazotti adatain jól kivehetők a koronavírus és a központi szabályozás hatásai. 2020 tavaszán mélybe zuhant a dolgozók száma, a második hullám alatt is kivehető a visszaesés, a harmadik hullám során pedig a boltbezárások nehezítették a vállalkozók életét. A boltbezárások alatt ugyan a játék kiskereskedők is igényelhettek bértámogatást, de ekkor a kereskedők már jóval kisebb dolgozói táborral rendelkeztek, mint 2020 elején. Gyereknap közeledtével vélhetően sok szülő újra a játékboltok felkeresésén gondolkodik, de az online kereskedelem előretörése jelentősen megváltoztatta ezt a piacot is.
Érdekes módon a játék kiskereskedőkkel ellentétben a koronavírus ideje alatt folyamatosan nőtt a játékgyártásban tevékenykedő vállalkozások alkalmazotti létszáma. Jelenleg mintegy 4000 munkavállaló dolgozik hazai játékgyártó cégeknél, ami azért is érdekes, mivel a Magyarországon forgalomba hozott játékok több mint 90 százaléka a Távol-Keletről származik. Jelenleg az országban 7 olyan játékgyártó vállalkozás is működik, amelynek éves árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot.
A játékok egy merőben más típusa a játékszoftverek területe. A számítógépes játékok kiadói is jelen vannak Magyarországon, sőt az elmúlt években dinamikusan nőtt a szektor szereplőinek száma. Az informatikai vállalkozások jelentős része az átlagnál jobban tudott alkalmazkodni a koronavírust követő korlátozó intézkedésekhez és a gazdasági visszaeséshez. Egyes tevékenységekre még nagyobb is lett a kereslet, mint korábban, és a számítógépes játékok előtt töltött idő sem szorult vissza a karanténidőszak alatt.
Éppen ezek miatt érdekes, hogy a korábbi évek fejlődése és a viszonylag kedvező piaci körülmények ellenére a hazai játék kiadóknál folyamatosan csökkent az alkalmazotti létszám a koronavírus alatt. Ez a terület még idehaza is a kisebb ágazatok közé sorolható, mindössze 88 vállalkozás működik a szektorban, így ebből a csökkenésből azért még messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni, mert egyedi lokális hatások is könnyen elhúzhatják még az adatsort.
