A cikk eredetileg a Piac & Profit nyomtatott, szeptemberi számában jelent meg.
Augusztus utolsó napján publikálta második negyedéves számait a 4iG, amelyből látszott, hogy a vállalat már-már exponenciálisnak nevezhető növekedési pályára állt. Az értékesítés nettó árbevétele a 2021. január–júniusi időszakban 59 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, és elérte a 32 milliárd forintot. Nemcsak a bevételek, a jövedelmezőség is kedvezően alakult 2021 első felében. A pénzügyi és értékcsökkenési leírások előtti eredmény (EBITDA) 30,4 százalékkal, 1,77 milliárd forintra emelkedett. Az egy részvényre jutó nettó eredmény (EPS) 29 százalékkal, 19 forintra nőtt.
Az előző év azonos időszakához képest jelentősen megnövekedtek a cégcsoport működési, adó- és kamatköltségei, illetve az előkészítés alatt álló akvizíciók ráfordításai, aminek köszönhetően a 4iG adózott eredménye (492 millió forint) 36,4 százalékkal, míg üzemi eredménye (921 millió forint) 6,9 százalékkal csökkent. Jelentésében a 4iG azt közölte, hogy az akvizíciók lezárásával a 4iG tulajdonába kerülő társaságok konszolidációja nagymértékben ellensúlyozza majd az első félévben tapasztalt adózott és üzemi eredményre vonatkozó negatív hatásokat.
Az akvizícióknak csak a költségei látszódtak
Számos olyan, korábban bejelentett tranzakció van folyamatban, amelyek révén a mostani tempónál is magasabb fokozatba kapcsolhat majd a 4iG. Azt is érdemes kiemelni, hogy 2019-ben, amikor a magyar vállalat megpróbálta megszerezni a Magyar Telekom leányvállalatát, a T-Systemset, még szinte csak az informatikai területen mozogtak. Azóta viszont két másik üzletágban, a távközlés és telekommunikációs infrastruktúra, továbbá az űrtávközlés területén is gőzerővel terjeszkednek.
A T-Systems felvásárlásától a felek elálltak ugyan, de a 4iG számos olyan társaságot szerzett – miközben organikusan is folyamatosan bővültek –, amelyek révén vélhetőleg az elbukott akvizíciónál jóval olcsóbban tudott kiépíteni ahhoz hasonló szolgáltatási kínálatot. Emellett az üzemméretet is jelentősen tudták növelni, így a szóba jöhető állami tendereken jellemzően komoly összegű megbízásokat nyernek.
Az állam kedvenc beszállítója?
Túlzás nélkül állítható, hogy tőzsdei cégként közzétételi kötelezettségének eleget téve hétről hétre jelentenek be újabb állami megbízásokat. Ezek révén pedig talán már nem is olyan meglepő, hogy a független sajtó a 4iG-t rendre az állam kedvenc informatikai cége jelzővel illeti. Ettől a társaság ugyan szabadulna, ám nem egy olyan tény van, amelyektől nehéz elvonatkoztatni. Talán a legfontosabb, hogy a vállalatban korábban meghatározó tulajdonrésze volt a NER emblematikus üzletemberének, Mészáros Lőrincnek. Ugyancsak ezt az elméletet táplálhatja, hogy a 4iG vezetője és legnagyobb tulajdonosa, Jászai Gellért hosszú évekig a felcsúti vállalkozó első emberei közé tartozott. Gyakran felemlegetik azt is, amit 2019-ben Jászai Gellért mondott, miután Mészáros Lőrinc kiszállását követően a 4iG meghatározó tulajdonosa lett. Akkor a Figyelőnek adott „búcsúinterjúban” kiemelte: megtiszteltetés volt számára Mészáros Lőrinc jobbkezének lenni.
Az állami tenderek fix győzteséről a versenytársak informálisan rendre elmondják, hogy legyőzhetetlenek ezeken a pályázatokon. Árnyalja persze a képet, hogy nem csak a 4iG számít a központi megbízások haszonélvezőjének. Azért sem, mivel Magyarországon és a régióban az állam a legnagyobb megrendelő: óriási (állami és uniós) pénzek mennek arra, hogy ledolgozzák a Nyugat-Európához viszonyított 4-5 éves lemaradást. Ez a hátrány sokszor az átlagemberek számára is érzékelhető. Gondoljunk például arra, hogy milyen tortúrával jár ma Magyarországon egy lakcímváltozás átvezetése a különböző hivatalokban, köszönhetően annak, hogy a központi adatbázisok nincsenek összekötve.
A kedvezményezett vállalat vezetői egyébként megszólalásaikban rendre megemlítik, hogy nemcsak az ő bevételeik nagyobb része származik állami megbízásokból, hanem a kormányzati kötődéssel semmiképp sem vádolható multinacionális vállalatok itteni leányvállalatainak is. Az is igaz, kívülről úgy tűnik, a 4iG tudatosan készül a nagy állami tenderekre, legalábbis a fejlesztéseik és felvásárlásaik egy része ezt sejteti.
Nagybevásárlást tartottak
Akvizíciókban pedig nem volt hiány, ami persze komoly belső átszervezésekkel is jár. Jelenleg is folyik a vállalatcsoport holdinggá alakítása: a Hungaro DigiTel már lezárt, illetve a SpaceCom folyamatban lévő akvizíciójával a hazai és a globális műholdas kommunikációban, a DIGI magyarországi érdekeltségeinek, valamint a Telenor Montenegro megvásárlásával pedig a telekommunikációs és médiaszolgáltatói piacon szerezhet kulcspozíciókat a tőkepiaci társaság. A Poli Computer PC-akvizíció a 4iG vállalatcsoportot a régióban is kiemelkedő piacvezető pozícióhoz juttatta a kiszervezett és menedzselt szolgáltatások területén.
Az említettek közül érdemes kitérni a Digi Magyarország várható felvásárlására, amely ősszel zárulhat le. Ezzel az ügylettel egyébként a 4iG kilép a reflektorfénybe, hiszen egy olyan vállalatot szerez meg, amely a lakosság körében is erős márkaismeretséggel rendelkezik. Kérdés, hogy mekkora kihívást jelent majd számukra, hogy az eddigi üzleti ügyfelek (B2B üzletek) után jelentős számú lakossági (B2C) vásárlójuk lesz, és a vállalat a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor közvetlen versenytársává válik. Ráadásul mindez az eredményekben is visszatükröződik majd, hiszen Fekete Péter, a 4iG igazgatósági tagja, stratégiai és vállalatirányítási vezérigazgató-helyettese a TrendFM-nek a nyáron azt jelezte, hogy a sikeres akvizíció nyomán a 4iG árbevétele 2022-ben akár meg is duplázódhat.
A 4iG szerencsecsillaga pedig továbbra is fényesen ragyog. Sikerült meggyőzniük az államot arról, hogy a tőkepiaci társaság tulajdonába kerülő távközlési profillal működő társaságokat apportálja az állami társaságba, azaz az Antenna Hungária Zrt.-be (AH), úgy, hogy a 4iG többségi tulajdont szerez az Antenna Hungáriában. A tranzakció – a 4iG szemszögéből – jól illeszkedik a vállalat által felvázolt stratégiába, amelynek a lényege, hogy az IT mellett a két másik üzleti tevékenységet is szeretnék hatékonyan építeni. Az AH megszerzésével a távközlési, a telekommunikációs infrastruktúra és az űrtávközlés területén is komoly hozzáadott értékhez jutnak. Nem véletlenül írták a megállapodás kapcsán, hogy Magyarország egyik legnagyobb és a közép-kelet-európai régió meghatározó távközlési és telekommunikációs infrastruktúra-szolgáltató vállalata jöhet létre a magyar állam és a 4iG Nyrt. stratégiai partnerségének köszönhetően.
Magánból állami, államiból magán
Az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak. A vállalat az országos digitális földfelszíni televíziós és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban (Telenor Magyarország és Telenor Real Estate, CETIN Hungary), a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is.
Korábban Orbán Viktor kormánya állami kézben szerette volna tudni ezt az infrastruktúrát, ezért vásárolták vissza az AH-t a francia tulajdonostól, majd minősítették stratégiai fontosságúnak. A mostani pálfordulás kapcsán piaci szereplők és szakértők is megfogalmazták kételyeiket, bár a többség ezt jellemzően nem a széles publikum előtt teszi. Ezeket foglalta össze a korrupcióellenes tevékenységéről ismert országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos, aki azt jelezte az ügylet kapcsán, hogy ezzel a miniszterelnökhöz kötődő vállalkozás kezébe kerülnek korábban állami monopóliumnak számító tevékenységek, így a műsorszórás mellett a rádióadásoktól kezdve a kórházak kommunikációs rendszeréig mindennek a kapcsolója, a teljes állami hírközlési infrastruktúra. A jövő évi választások előtt szerinte ez a vagyon és a hatalom átmentését készíti elő.
