A munkaerőhiány egyik megoldása a szervezett diákmunkaerő, egyre több cég működésének szerves részei a fiatalok. Jellemzően a kékgalléros szektorban nőtt a diákok iránti kereslet, holott a fehérgalléros pozíciókban is tovább fejlődhetne a diákok foglalkoztatásának kultúrája: átszervezéssel, a részmunkaidő bevezetésével, a betanítás automatizálásával vagy a feladatszervezés optimalizálásával.
Fontos szem előtt tartani, hogy a diákmunkások elsősorban nem középiskolás tanulók, akikre csak egyszerű segédmunka bízható. Többségében a 18. évüket betöltött egyetemi hallgatókról van szó, akik sok esetben már rendelkeznek valamiféle szakmai tudással. Szakértői és senior pozíciók betöltésére természetesen nem a tanulók lesznek a legalkalmasabbak, de sokszínűen alkalmazható a diákok tudása.
Míg a hagyományos toborzás heteket, sőt, sok esetben hónapokat és különféle céges erőforrásokat vesz igénybe, addig a diákszövetkezeten keresztüli munkaerőkeresés sokkal hatékonyabb. Akár 8-10 munkanap alatt megszervezik az igényelt munkaerőt, akik azonnal kezdeni tudnak.
A diákmunkaerő-toborzás folyamán a szűk keresztmetszet a gyors kommunikáció: a fiatalok türelme jelentősen gyorsabban fogy, mint azt a főállású munkavállalók esetén megszokhattuk, így akkor érdemes meghirdetni a pozíciót, amikor valóban van kapacitásunk a jelentkezések fogadására.
Munkabér és ami afölött van
Az átlagos diák órabér az elmúlt években megkétszereződött, megháromszorozódott és lassan, de tovább növekszik: a 2019-es adatok alapján nettó 1200 Ft körül alakul Budapesten. Viszont már a diákmunkások esetében is fontos szempont és motiváló tényező a béren kívüli juttatások rendszere, illetve az egyéb munkahelyi elégedettséget növelő gesztusok mint a céges gyümölcsnap vagy a díjmentes kávéfogyasztás. Ezek összességével hosszú távon is kölcsönös elégedettséggel foglalkoztathatóak az egyetemisták, nem kell a túl nagy fluktuációtól tartani.
A diákmunka után 2019-ben mindössze a személyi jövedelemadót kell megfizetni, ami jelenleg 15 százalék. Ennek köszönhetően diákmunka esetén sokkal magasabb nettó bér adható ugyanazzal a bérköltség-ráfordítással. A diákok az alacsony adóteher eredményeként részmunkaidős állásokban is az átlagnál magasabb fizetést érhetnek el. Így például heti 20-25 óra átlagos diákmunkával már havonta nettó 120 ezer forint is megkereshető, míg a komolyabb szaktudást igénylő pozíciókban ennek a triplája is elérhető.
Egyre több vállalkozás tekint potenciális vevőként a fiatalokra, évről-évről több hirdetés célozza őket, így egyre nehezebb a figyelmüket felkelteni a rengeteg információ közt. Ezért fontos olyan toborzási módszer alkalmazása, amely lépést tart a marketingtrendekkel és a megfelelő platformokon szólítja meg a fiatalokat. Összességében a diákok foglalkoztatási aránya évről-évre növekszik: sokan választják a szakmai fejlődésük egyik lépcsőjeként a diákmunkát.
Kevesebb papír, kevesebb ügyintézés
A főállású munkavállalók esetén elkerülhetelen céges feladat a bérszámfejtés, a HR ügyintézés. A diákszövetkezet ebben is tehermentesíti a vállalkozásokat, hiszen a diákok toborzását és bérszámfejtését is elvégzi, a diákmunkaerő díjáról elszámolható költségszámlát küld minden hónap végén.
Az Atlasz Iskolaszövetkezet pedig ezen felül is elektronikus rendszereket vezetett be: a jelenléti ívek kezelése és a jelöltek kiválogatása is online, elektronikus úton történik. A diákok számára is egyszerűbbé vált az adminisztráció az iskolaszövetkezeti regisztráció e-szerződésével, valamint az akár mobilról is kitölthető e-jelenléti ívnek köszönhetően.
A kevesebb adminisztráción felül az iskolaszövetkezet érdek- és jogvédelmet, képviseletet nyújt a diákok számára, garantálja a fizetést és a jogszerűséget, mindezek felett pedig állásportálként is funkcionál.
Rugalmas megoldás a gyorsan változó feltételekhez
A diák munkavállalók jellemzően heti 20-25 órát dolgoznak az iskolai tanulmányaik mellett, míg a szünidők alatt ez akár 40-45 óra is lehet hetente. A heti 20-25 óra még összeegyeztethető egy jól összeállított egyetemi órarenddel, de már megfelelő jövedelmet biztosít az alapvető költségek rendezéséhez.
Mivel az egyetemisták többsége csak részmunkaidős állást keres a szemeszterek idejére, így abszolút rugalmas munkaerőnek minősülnek, akik a hajnali vagy éjszakai órákban is szívesen dolgoznak. 2-3 részidős diákmunkás munkaidejének kombinálásával egyszerűen lefedhetőek az év forgalmasabb periódusai, illetve a szabadságolások időszaka.
Az a tapasztalatunk, hogy ahol a cég elégedett a kiközvetített diákmunkással, úgy sok esetben az egyetem elvégzése után főállású pozíciót is felajánlanak neki. Így a diákmunka akár hosszú távú megoldást is jelenthet a munkaerőhiányra, az egyetemisták számára pedig a karrierépítés első lépcsőfokát képviseli.
