Mind a kínálatra, mind a keresletre jellemző volt az idei szezonban a gazdagság és a változatosság: dolgoztak a diákok felszolgálóként, árufeltöltőként, informatikusként, szakácsként, és még baristaként, marketingesként is. (A vasárnapi boltzár egyébként éppen a diákmunkásoknak “tesz” be.) A legtöbben ugyanazt szeretnék folytatni, amit ezen, vagy a talán még évekkel korábbi nyáron elkezdtek, de arra is van természetesen lehetőség, hogy váltsanak, főleg akkor, ha a nyári munkát nem ott végezték, ahol ősztől tanulnak. Az iskolaszövetkezetek erre is gondoltak, hiszen egész évben változatos munkákat kínálnak, ráadásul olyanokat, amelyek rugalmasan összeegyeztethetők az iskolai elfoglaltságokkal.
Mindenkinek lehet munkája diákként
Egy idei törvény alapján ráadásul azok a hallgatók, akik meghatározott időre szüneteltetik a tanulmányaikat, ugyanúgy kedvező feltételek mellett vállalhatnak munkát az iskolaszövetkezetek közvetítésével, mint azok, aki folytatólagosan hallgatói valamelyik közép- vagy felsőoktatási intézménynek. Ez év júniusától pedig az úgynevezett passzív jogviszonnyal rendelkező, 25 év alatti diákok a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgatókkal azonos feltételek mellett végezhetnek munkát az iskolaszövetkezetben is.
Nem csak a nyári szezonra szól
Téves az az elgondolás, hogy a diákmunka szezonális, ugyanis bármelyik évszakban lehet ilyen munkát vállalni, az viszont tény, hogy a nyári időszakban hatványozódik a lehetőségek száma, hiszen számos rendezvényen, népszerű fesztiválokon is dolgozhatnak a fiatalok. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy a megkérdezett diákok közül inkább azok mennek strandokra, büfékbe, koncertekre dolgozni, akik tényleg csak a nyári szezonban gondolkodnak, míg azok, akik év közben is folytatnák a munkát, inkább irodákba, adminisztratív munkát kínáló helyekre jelentkeznek. Talán ez utóbbi a legnépszerűbb, rögtön utána következik a média- és sajtófigyelés és az adatrögzítés. A diákok minden esetben a munkahelytől való távolság, a rugalmas időbeosztás, a munkahely elismertsége és hírneve, valamint a fizetés alapján választanak.
A jövedelmeket illetően elmondható, hogy legjobban az olyan, szakképzettséget igénylő munkák fizetnek, mint például a tolmács, az informatikus. Igaz, ezek sem tartoznak a tipikus nyári munka kategóriájába, hiszen ahogy már írtuk, egész évben van igény ezekre, és ezt a jelentkezők is tudják, és ennek tükrében jelentkeznek a meghirdetett állásokra. Amelyik munka szakmai felkészültséget, nyelvismeretet kíván, ott ez a hó végi fizetésben is megmutatkozik. Több helyen jár a munkáért akár nettó 1500-2000 forintos, vagy még ettől is magasabb órabér. Ahogy az álláspiacon szinte mindenben, a javadalmazásban is különbség van a főváros és a vidéki települések között. A megkérdezett iskolaszövetkezetek összesítéseiből az derült ki, hogy a nagyvárosokban általában bruttó 600 forint körül mozog az órabér, míg ez Budapesten már 650 és 750 forint.
Komoly képzés a munka során
A nagyobb cégek megrendelései alapján úgy tűnik, hogy komolyabban terveznek munkát vállaló diákokkal, mint a kisebb üzleti vállalkozások. A tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy azok a hallgatók, akik hetente 20 órát töltenek a munkahelyen, sokkal inkább magukévá teszik adott cég kultúráját, munkastruktúráját, a cégen belüli folyamatokat, mint azok, akik ennél kevesebb időt töltenek adott helyen. Az átlagosan heti 20 órát dolgozó diákok sokkal precízebben is tudtak beilleszkedni egy munkahelyre, és később, az iskola befejezése után nagyobb lehetőséget is kapnak a teljes állású munkavállalásra. (A cégek ugyanis sok esetben a főállás előszobájaként tekintenek a diákmunkásokra.)
Karrier a megbízhatóbbaknak
Az iskolaszövetkezetek vezetőinek véleménye és a cégektől kapott visszajelzések szerint a megbízható diákokat a tanulmányaik után is szívesen foglalkoztatják a vállalatok, hiszen volt alkalmuk megismerni a hallgató készségeit, a képességeit, számot vehettek a szakmai tudásáról. A cégvezetők számos esetben azt is felmérik, hogyan tudnák a diákmunkás tudását fejleszteni, esetenként az adott vállalkozás profiljának megfelelőre formálni. A hosszú távon is alkalmazható munkaerőt a vállalatoknak is megéri felvenni, tovább képezni, hiszen így nem kell minden egyes szezon után új munkaerőt keresniük.
