Adózási szempontból nem devizának, hanem vagyontárgynak nyilvánította a bitcoint az amerikai adóhivatal, az Internal Revenue Service (IRS). A virtuális deviza az érték olyan digitális megjelenítési formája, amit lehet fizetőeszközként, elszámolási egységként és értékőrzőként is használni. A virtuális devizák bizonyos környezetben a valódi pénzhez hasonló szerepet tölthetnek be, ám nem tekinthetőek törvényes fizetőeszköznek, mivel nem tartoznak egyetlen joghatóság alá sem.

A központi bankoktól a pénzügyi ellenőrző szervezetekig egyelőre mindenki passzívan csodálja a virtuális valuták felemelkedését. (De konferenciát már tartottak róla.)

Az olyan virtuális pénzt, amelynek valódi pénzben kifejezett árfolyama van, és annak helyettesítésére is szolgálhat, „konvertibilis virtuális pénznek” kell tekinteni. Ilyen például a bitcoin. A bitcoint digitális úton cserélhetik egymás között a felhasználók, illetve vásárolhatják meg, vagy válthatják át dollárra, euróra vagy bármely más valódi vagy virtuális pénzre. A konvertibilis virtuális pénzek cseréje, eladása vagy használata javak és szolgáltatások egyenértékének kielégítésére reálgazdasági körülmények között adózási következményekkel jár, és adózási kötelezettségeket von maga után.

Egyesek megállíthatatlannak látják a bitcoin terjedését (van, aki szerint hamarosan külön szakma lesz a bitcoinbróker), mások csak múló hóbortot látnak benne, matekzsenik és kockafejű geekek energiafaló szórakozását, amely a reálgazdaságba behatolt ugyan, de majd látványosan kipukkad, akár egy tőzsdei lufi.