A Bitcoin után is kell adót fizetni? Kell bizony

Az elmúlt hónapokban nagy visszhangot keltett a kriptovaluták, köztük a bitcoin szárnyalása, majd zuhanása, rendkívüli árfolyammozgása. Ez ráirányította a figyelmet a kriptovalutákra és sokakban merült fel a kérdés, hogyan lehetne ilyen digitális pénzhez jutni, hogyan működik az új, forradalmi technológia, de leginkább, hogy vajon megéri-e a kriptovalutákkal foglalkozni és kell-e utánuk adózni?

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

2009-es kibocsátása után még legalább két évnek kellett eltelnie, hogy az első kriptovaluta, a bitcoin paritásba kerüljön a dollárral. A következő években kisebb-nagyobb ugrásokkal és visszaesésekkel tarkítva értéke elérte, majd meghaladta az 1 000 dollárt, 2017-ben pedig újabb lendületes emelkedésbe kezdett, decemberben árfolyama kevés híján elérte a 18 000 dollárt, majd hektikusan alakult 2018 elején. A készpénz tulajdonságaival rendelkező kriptovaluták anonim használata az előnyök mellett kockázatot is rejthet. Ilyenek például a hekkertámadások a kereskedelmi platformok ellen, kriptovaluta-lopás, a szélsőséges volatilitás, a pénzvisszafizetési-garancia hiánya, illetve fennállhat annak is a kockázata, hogy egyes országok betiltják a kriptovaluta használatát. Továbbá éppen az anonimitás és az ellenőrzés hiánya vonzóvá teheti az eszközt illegális tevékenységek esetében – hívta fel a figyelmet Kiss Helga, az RSM Hungary szenior adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

Csak 12 Bitcoinért eladó egy pesti lakás
A Bitcoin árfolyam a december havi jelentős ingadozásait követően stabilizálódni látszik, így ismét előkerült a korábban már bemutatott budapesti lakás sztorija. A kérdés, hogy korai volt-e a magyar piacnak egy ilyen húzás?
A kriptovaluták szabályozási kérdései

Egyet rögtön az elején szükséges leszögezni, a bitcoin vagy más kriptovaluta (a bitcoin mellett a legismertebbek az ether és a ripple) sehol sem minősül törvényes fizetőeszköznek és a biztonságos használatnak jelenleg a rendszer működésének jogi szabályozatlansága, központi ellenőrizhetetlensége szab gátat. A felhasználók és elfogadóhelyek számának exponenciális növekedését látva azonban elkerülhetetlennek látszik a mielőbbi szabályozás. Magyarországon az MNB, mint pénzügyi felügyeleti szerv már több ízben adott ki figyelmeztetést. Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a kriptovalutáknak nincs kibocsátója, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem és nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok, a fogyasztóknak fokozott óvatossággal kell eljárniuk ezek használatakor.

Az EU Bizottsága is foglalkozik a kérdéssel, a tavaly kezdeményezett nyilvános FinTech konzultáció részét képezi a fizetésre használható virtuális eszközök témája is, a szabályozás megoldandó kérdései közt pedig szerepel például a pénzmosási szabályok alkalmazásának az igénye a kriptovalutákkal történő tranzakciók során.

Kép: Pixabay

És akkor hogyan adózzunk a kriptovaluták után?

Főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, illetve társaságok esetében a gazdasági tevékenység eredménye után adózni kell, továbbá az új Art. szerint az adókötelezettséget nem befolyásolja, ha a magatartás törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt, tehát általánosságban elmondható, hogy adózni márpedig kell a kriptovaluták után is. Természetesen a szakma képviselői le tudják vezetni a hatályos szabályok alapján az adókötelezettséget mind a magánszemélyek mind a társaságok esetén, azonban speciális szabályozás hiányában a megoldás korántsem tekinthető kielégítőnek az adózók szemszögéből.

Falja az áramot a bitcoin
Egyetlen bitcoin-tranzakcióhoz annyi áram kell, amennyiből egy hónapig el lehet látni energiával egy lakást – derült ki a holland ING Bank elemzéséből. Vagyis nem éppen a legkörnyezetbarátabb fizetőeszköz.
Többféle módon juthatunk kriptovalutához, így például:
  • bányászattal,
  • termék,vagy szolgáltatás ellenértékeként,
  • kriptovaluta-tőzsdén, ICO útján, stb.
Ennek megfelelően az alábbiakban röviden összefoglaljuk a főbb szempontokat a virtuális fizetőeszközök adókezelésével kapcsolatban egyes kriptovaluta tranzakciók lebonyolítása során.

Magánszemélyek adózása

Magánszemélyek esetében a bitcoinbányászat bitcoinban kapott ellenértéke (a tevékenységet magánszemélyként, és nem egyéni vállalkozás keretében végzik),önálló tevékenységből származó bevételnek tekinthető, amelyre 10 százalékos költséglevonási hányad alkalmazható. Ebben az esetben a bevétel 90 százalékára kell szja-t (15 százalék) és eho-t (19,5 százalék) fizetni.

A bitcoinbefektetésünk árfolyamnyeresége a szabályozás hiánya miatt azonban már csak egyéb jövedelemként lenne adóztatható, amely szintén 15 százalék szja- és 19,5 százalék ehoterhet jelentene a konzervatív megközelítés alapján, csakúgy, mint a bitcoin kriptovaluta-tőzsdei ügyletek kapcsán szerzett bevételünk.

A blockchain technológia komoly lökést ad a műkincspiacnak
Az első félévben 5,7 milliárd dollár értékben árverezett el műtárgyakat a három legnagyobb aukciós ház, ami éves szinten 18 százalékos növekedést jelent. A magánvagyon-kezelők körében is egyre általánosabb, hogy műkincsekkel és ritkaságokkal kapcsolatos szolgáltatásokat is kínálnak, ráadásul a blockchain technológia újabb lökést adhat a piacnak.
Érthető módon ez a ”jobb híján” alkalmazható adózási megoldás nem tetszik az érintett magánszemélyeknek, hiszen ez a legmagasabb adóterhet jelentené. Az, hogy milyen feltételek mellett lenne adóztatható a bitcoin jövedelem árfolyamnyereségként és így alacsonyabb ehoteher mellett, valamint, hogy alkalmazható-e nem üzletszerű tevékenység esetén az szja-, illetve ehomentesség, illetve befektetési tevékenységnél az esetleges veszteség-felhasználás lehetősége, még mind a hatóságok által megerősítendő kérdések.

Gazdálkodó szervezetek adózása

Gazdálkodó szervezetek esetében a kriptovaluta – egyes értelmezések szerint – követelésként fogható fel, így mind a számviteli törvény, mind pedig a társasági adó törvény követelések értékelésére és elszámolására, valamint a kapcsolódó adóalap-korrekciós tételekre vonatkozó szabályait (pl. értékvesztéshez és követelés-elengedéshez kapcsolódó adóalap-módosítás) lenne szükséges alkalmazni. Ez a minősítés véleményünk szerint megkérdőjelezhető, legalábbis a bitcoin esetében, ahol nem meghatározható vagy nem ismert az adós (kibocsátó) személye.

Továbbá, egy kriptovaluták kapcsán született EB-ítélet szerint, amennyiben a bitcoinnak nincs más célja, mint hogy fizetőeszközként használják és azt a felek alternatív fizetőeszközként elfogadják, a bitcoin-ügylet pénzügyi ügyletnek minősül, így annak váltása áfamentes tevékenység. Véleményünk szerint az EB értelmezése indirekt módon azt is magában foglalja, hogy a bitcoin funkcióját tekintve olyan nagyfokú hasonlóságot mutat a hagyományos pénzeszközökkel, hogy azt áfa szempontból indokolt lehet kvázi pénzeszközként minősíteni. A magyar adózók szemszögéből az a nagy kérdés, hogy az EB ezen úttörő megközelítése megállja-e a helyét egyéb adónemek, illetve a számviteli kezelés vonatkozásában is.

A kriptovaluták kapcsán publikus adóhatósági tájékoztató nem készült, így jelenleg egyedi, nem kötelező érvényű állásfoglalás iránti kérelmek segítségével menedzselhetjük a kapcsolódó adókockázatokat érintettségünk esetén, ez azonban nem jelent rendszerszinten következetés és előremutató megoldást.

Tekintettel arra, hogy nemcsak általános jogi, de adójogi szabályozatlanság is övezi a kriptovalutákat, számos kérdés nyitott. Miként minősítené az adóhatóság, ha egy magyar társaság pl. kriptovalutára kívánna árfolyam-különbözetet elszámolni, bitcoinból akarna osztalékot fizetni vagy éppen tőkét emelni? Mennyi a valószínűsége annak, hogy az adóhatóság egy adóellenőrzés során eljut addig, hogy valamely adózó bitcoin-tevékenységgel kapcsolatos gyakorlatát beazonosítsa, ellenőrizze, minősítse, illetve ahhoz jogkövetkezményeket fűzzön?

Ezek már most is valós kérdések, így lehetőleg a szabályozási igénynek engedve rövidesen kialakítható lesz egy minden szereplő számára elfogadható, koherens szabályrendszer a kriptovalutákkal végzett tevékenységeket illetően.

Néhány év és a teljes globális össztermék tíz százalékát blockchainben tárolják
A blockchain új üzleti modellek és a költségek csökkentése által a pénzügyi szolgáltatók előnyére válhat – derül ki a Roland Berger tanulmányából. A piacon már léteznek kísérleti megoldások, de a széles körű alkalmazásra még várni kell. A bankoknak és biztosítóknak azonban minél hamarabb meg kell kezdeniük a tudatos, blockchainre épülő megoldások feltérképezését

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo