A Központi Statisztikai Hivatal nemrég publikált adatai szerint tavaly a gazdasági szervezetek által realizált 8313 milliárd forint értékű új hazai beruházás a koronavírus okozta járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai következtében összehasonlító áron 6,3 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A fejlesztési források 46 százalékát budapesti székhelyű gazdasági szervezetek kötötték le.
A Pest megyei központúak az országos beruházási teljesítményérték 10, a Komárom-Esztergom megyeiek 5,9, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek 5,3 százalékát adták. A többi megye részesedése a beruházásokból egyaránt 4,0 százalék alatt maradt. A Nógrád és a Zala megyei szervezetek hozzájárulása volt a legkisebb (0,7, illetve 1,0 százalék) a hazai fejlesztésekhez.
Mindössze négy megyében nőtt a fejlesztések volumene. A legnagyobb mértékű bővülés Komárom-Esztergom megyében (47 százalék) történt feldolgozóipari termelőkapacitások kialakítása eredményeként. Ezzel szemben a legnagyobb visszaesés (28 százalék) Győr-Moson-Sopronban következett be.
A beruházások egy lakosra jutó értéke Budapesten volt a legmagasabb (2,2 millió forint), 2,6-szerese az országos átlagnak (853 ezer forint). Ezután Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megye következett a mutató nagysága szerinti rangsorban. A beruházások intenzitása Nógrád megyében volt a legalacsonyabb (321 ezer forint/fő), mindössze 38 százaléka az országos átlagnak.
Mi történt a budapesti beruházásokkal?
A budapesti székhelyű gazdasági szervezetek tavaly 3849 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, 6,6 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbi magas bázisnál. Itt a beruházási érték 53 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások realizálták. (Az országos átlag 54 százalék.)
A beruházások kevésbé voltak koncentráltak. A fejlesztési források 30 százalékát a szállítás és raktározás, 12-12 százalékát a feldolgozóipar és a közigazgatás, 11 százalékát pedig az ingatlanügyletek területén használták fel. A közigazgatás beruházásainak volumene 18, az ingatlanügyleteké 16 százalékkal bővült, míg a feldolgozóiparé 22, a szállítás és raktározásé pedig 12 százalékkal visszaesett. A feldolgozóiparon belül a villamos berendezés gyártása, a gyógyszergyártás és a járműipar területén valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások.
Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztések 63 százaléka épületek és egyéb építmények építésére, 37 százaléka gépek, berendezések és járművek beszerzésére irányult. Az építési beruházások volumene 6,2 százalékkal mérséklődött. A belföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron közel azonos volt az előző évivel, a külföldieké 10 százalékkal csökkent. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 67 százaléka importból származott. A KSH adatai egyúttal arra is rámutattak, hogy az ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére a budapesti székhelyű gazdasági szervezetek 2,7 milliárd forintot költöttek, 45 százalékkal többet, mint az előző évben.
Hogy miként alakult tavaly a vállalkozások száma, hány cég működött, milyen formában, arról itt írtunk.
