Az Egyesült Államokban idült betegségekben szenved a munkaképes korú állampolgárok egyharmada, és noha az ország kétszer többet költ egészségügyi ellátásra, mint a legegészségesebb európai országok, a horribilis összeg háromnegyede ezen idült kórok kezelésére fordítódik.

Richard V. Milani és Carl J. Lavie azt vizsgálta, hogy a munkahelyeken szervezett, egészségügyi program milyen módon és mértékben javítja a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit, és ez milyen anyagi haszonnal jár. A fél éven át tartó fölmérés ugyanazon cég két munkahelyén történt, ahol az alkalmazottak körülményei gyakorlatilag azonosak voltak. Az egyik munkahelyen egyszerű, nem drága egészségügyi programot vezettek be, az eredményeket pedig a másik csoport adataihoz hasonlították.

Amit tettek

Az "egyes számú" munkahelyen fölvilágosító programot szerveztek a dohányzás abbahagyására, segítettek a munkahelyi feszültségek föloldásában, volt táplálkozási tanácsadás, vérkoleszterinszint-mérés, rendszeres testmozgásra buzdító kampány, vérnyomásmérés és bármikor lehetőség orvosi konzultációra.

Összesen 308 alkalmazott és 31 házastárs vett részt a vizsgálatban. A kutatók hangsúlyozták: a jelenlegi egészségügyi rendszer felkészült a megbetegedők fogadására, nagy összeget fordít az idült betegségek ellátására, de szinte minimális a betegségek megelőzésére fordított munka.

Az eredmények

A féléves egészségügyi program végén a kérdőívek tanúsága szerint igen jelentős mértékben javult a résztvevők életének minősége, 32 százalékban csökkent a szorongás, 33 százalékban a depresszió és kilenc százalékkal lett alacsonyabb a teltebb idomúak testsúlya. Kissé csökkent a vérnyomás, 13 százalékkal emelkedett a "jó" (HDL) koleszterin szintje és szinte azonos mértékben mérséklődött a "rossz" LDL koleszterin a dolgozók vérében.

Egy év múlva a vizsgálati alanyok egészségügyi költségei 48 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egészségügyi megelőzésben nem részesülő társaiké.