Ismerjük a média működésének egyik régi aranyigazságát: if it bleeds it leads – ha véres, akkor érdekes. Krízisek során pedig igen gyakran folyik a vér, akár szó szerinti, akár átvitt értelemben. A súlyos sérüléssel, halálesettel járó kemény krízisek hosszú ideig vezető szerepet követelnek maguknak a híradásokban. A szaftos, reputációromboló üzleti, intézményi, vagy hírességeket, közszereplőket érintő krízisek is hetekig-hónapokig csámcsogni való témát adnak a közvéleménynek, amely szeret a sebekben vájkálni legyenek azok valóságos, vagy szimbolikus sérülések.
Most amellett fogunk érvelni, hogy a vérnek, ennek a misztikus, létfontosságú folyadéknak a fentieken túl is sok köze és hasonlósága van a kríziskommunikációhoz.
1. Védelmi vonalak
Az első helyezett bőr után a vér a test második védelmi vonala. Ha egy sérülés, külső behatás átjut a bőrön, a véré lesz a főszerep, hogy a káros következményeket elhárítsa, megvédje a szervezetet a bejutó kórokozóktól. A bőrt nyugodtan tekinthetjük egy szervezet, vagy márka hírnevének, ismertségének, amely az elsődleges találkozási pontja a külvilággal. Ha a hírnéven csorba esik, a második védelmi vonalként siet segítségre a kríziskommunikáció, hogy a lehetséges negatív következményeket megpróbálja minimalizálni, a károkat, amennyire lehetséges csökkenteni, a szervezetet megmenteni.
2. Keringés
A szervezetet behálózó érrendszerben áramlik az életet fenntartó vér. A vér szállítja az életet adó oxigént, (elszállítja) a keletkező széndioxidot, és az anyagcsere más fontos elemeit. Krízisek során a céges szervezetek életében is elsődleges fontosságú, hogy minden információ eljusson a megfelelő helyre, az egyes döntéshozók és döntésvégrehajtók folyamatos összeköttetésben legyenek egymással. Ha a keringés leáll, a beteget elveszít(het)jük, legyen szó élőlényről, vagy üzleti szervezetről.
Az orvostudomány évről évre egyre több információt képes kinyerni a vérből. A vérkép választ adhat számtalan betegségre utaló tünetre, kockázatokra, általános kondícióra. A szervezetek életében ezt a szerepet töltheti be mind a kockázatelemzés, mind a szakszerűen elkészített kríziskommunikációs forgatókönyv. A cég folyamatos monitorozása során azonosítjuk a lehetséges reputációs és üzleti kockázatokat, tervezéssel és készüléssel készülünk fel az elhárításra.
4.Alvadás
Sérülés esetén a vér nem csak a bejutó kórokozókkal szembeni védelmet biztosítja, de a seb lezárásával, a varképződéssel a további szennyeződés lehetőségét megakadályozza, és nyugodt körülményeket biztosítson a teljes gyógyuláshoz. Ezt a feladatot látja el a kríziskommunikáció is a márkák életében. A hírnév sérülését követően a károk csökkentésére irányuló kommunikáció (például a bocsánatkérés, a hibák elismerése, kártérítés, vagy kárpótlás, nyílt és transzparens kommunikáció, stb.) akadályozza meg a reputáció további roncsolódását és ad esélyt a szervezetnek a nyugodt regenerálódásra.
5. Sebhely
Mint szinte minden esetben a karcolásnál komolyabb sérüléseknél a sebhely megmarad és árulkodik az egykor elszenvedett balesetről. A súlyos krízisek sajnos nem múlnak el nyomtalanul, hosszú évek munkája lehet, hogy a reputáción esett károk egészen elhalványuljanak. Ilyenkor a kríziskommunikáció feladata egy plasztikai sebészéhez is hasonlítható…
Bőhm Kornél, a Spindoc Kommunikációs Hálózat alapítója
