Újra megnyíltak Brüsszelben az elnyert uniós támogatások ellentételezésére szolgáló források, október elején 350 milliárd forint európai uniós forrás érkezett Magyarországra azon számlák ellenértékének első részleteként, amelyeket érintett az operatív programok szeptember 9-i tárgyalásokig hatályos felfüggesztése. (Mint ismeretes a 15 futó magyarországi uniós programból 10-et kifogásolt az unió, ezek 5 százalékára, összesen hozzávetőleg 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) bírságoltak meg minket a pályázati rendszer szabálytalanságára hivatkozva.)

Bár a megnyíló pénzcsapoknak köszönhetően rekordsebességre váltottak a hatóságok a kifizetések terén, (az NFÜ az év első kilenc hónapja során több mint 1000 milliárd forintot fizetett ki a pályázóknak), még mindig nagy a bizonytalanság, mennyi pénz ragadhat bent év végéig a rendszerben.

A pontos összeget – és azt sem, még mennyi áll pontosan rendelkezésre – még a pályázati rendszert legmélyebben ismerők sem tudják megbecsülni. Mégpedig azért, mert rengeteg tényező torzítja az eredményeket. A pályázatokban utólag talált szabálytalanságok, a be nem érkezett vagy nem megfelelő átláthatósági nyilatkozatok nyomán született visszahívások, valamint az újra kiírt pályázatok nap, mint nap alakítják az eredményeket.

A jövőre megnyíló uniós forrásokról bővebben a Piac&Profit október közepén megjelenő számában olvashat! Keresse az újságárusoknál!

December végéig már csak szűk három hónap van hátra, ám a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség még várhatóan kiír pályázatokat a fennmaradó források hasznosítására. Az például gyakorlatilag már eldőlt, hogy a telephely-fejlesztési támogatást októberben Budapesten kívül minden régióra meghirdetik, kérdés, hogy az eredményhirdetést és a támogatói szerződéseket sikerül-e minden nyertessel megkötni december 31-ig.

Január elsejétől aztán új világ kezdődik a pályázatok területén, hiszen kezdetét veszi a 2014-2020-as uniós költségvetési periódus. „Azt hiszem, nagyon hamar meg fognak kezdődni a kiírások, januárban megbolydulhat a pályázati piac” – mondta el a Piac és Profitnak Ferenczy Károly, a Brüsszelnet Sales Network Kft pályázati tanácsadó központ értékesítési igazgatója.

Kérdés, mennyire fogja feltartani a pályázati pénzekért tülekedő piacot, ha valóra válik Lázár János, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) vezető kormánybiztos terve, mely szerint privát pályázatíró cég nem dolgozhat majd állami megrendelőnek. Az elképzelés szerint az iskolák felújításától az útépítésekig minden EU-s pályázatot az állami intézményeknek maguknak kell írniuk.

Ugyanígy állami hivatalok intézhetik csak a projektmenedzsmentet, vagyis a számlák kezelését, az adminisztrációt. Ennek érdekében arra köteleznék a megyei jogú városokat és a megyei önkormányzatokat, hogy legyen külön pályázatíró részlegük; ezen túlmenően a minisztériumoknak is kellene ilyeneket kialakítaniuk. Ezek a jogi osztályok írnák, és később felügyelnék is a pályázatok adminisztrációját. Gyorsítanák az állami szféra pályázatait azzal is, hogy a közbeszerzéseket központosítanák.

Ferenczy szerint azonban ezek a tervek egyelőre csak vázlatok, nem feltétlenül kőbe vésett útmutatások.„A bejelentés óta már sokat finomodott a terv, hiszen manapság már olyan hangokat hallani, hogy az állami intézmények önkéntes alapon vennének részt a pályázatírásban” – mondta el a szakember. „A cél az átláthatóság és bár az ötlet még kiforratlan, a kormányzati szándék láthatóan ez irányba halad” – tette hozzá.

Bár a pályázatíró magáncégek ellen a propaganda szerint azért fordult a kormányzat „haragja”, mert jó néhány pályázatíró cég tisztességtelen haszonra tett szert a pályázatírói költségek és sikerdíjak megállapításakor, a piac önmaga is elvégzi a tisztulási folyamatot állami segítség nélkül. Természetesen mindig lesznek kiskapuk és azokat kihasználó rosszhiszemű szolgáltatók, de alapvetően a pályázatírói piac évtizedes története során folyamatosan vetette ki a nem megfelelő színvonalon vagy túl drágán működő vállalkozásokat.