A mostani hétéves ciklusban – 285 forintos euróárfolyamon számolva – 8200 milliárd forint uniós forrással gazdálkodhatott az ország, de csak alig ezermilliárd forint, a források 15-16 százaléka szolgált gazdaságfejlesztési célokat. A maradékból infrastrukturális beruházásokra, kohéziós, felzárkózási programokra költhettünk.
„Jövőre új időszámítás kezdődik” – mondta el a Piac & Profit Pénz, de honnan konferenciáján Szőcs Árpád, a MAPI értékesítési igazgatója, utalva a gyökeresen átalakuló programstruktúrára, a szervezeti átalakulásokra, valamint a hangsúlyváltozásra. Az eddig GOP néven ismert pályázatok jövőre már GINOP, azaz Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program névre hallgatnak majd. Ezenkívül lesz Intelligens Közlekedésfejlesztési, Környezeti és Energiahatékonysági, Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program és külön bugyorba, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programba kerülnek a Közép-Magyarországra vonatkozó pályázatok.
Jó hír a kis- és középvállalatoknak, hogy ezúttal a gazdaságfejlesztésen lesz a hangsúly: a GINOP-ba közel 3000 milliárd forint kerül öt tematikus célra.
– Szemben azzal, hogy eddig az uniós források tizenhat százalékát fordítottuk vállalatfejlesztésre, a jövőben az arány hatvan százalékra bővül. Előtérbe kerül az innováció támogatása, és nevesítve lett a célok között a megújulóenergia-felhasználás ösztönzése. A teljes magyar keret tíz százalékát fogjuk ilyen célra elkölteni. Szintén újdonság, hogy megjelennek a visszatérítendő támogatások is a kínálatban – sorolta a szakember.
A kkv-knak szóló programok valószínűleg már januárban megjelennek. Várhatóan eszközbeszerzésre, technológia-, telephely-, valamint informatikai fejlesztésre írják ki az első pályázatokat, ismét lesz hitellel kombinált telephelyvásárlást segítő pályázat, és szintén sok kisvállalkozásnak lehet előnyös, hogy lesznek úgynevezett kiemelt növekedési zónák bizonyos régiókban. Az elbírálás során előnyt jelentő tényezők között is van újdonság: pluszpont jár a klasztertagságért, az ipari parkban megvalósuló projektért, valamint az innovációs menedzsmentért.
Nyitott kérdések
Jóllehet az első pályázatok megjelenésére alig néhány hónapot kell várnunk, kérdőjelek azonban még vannak.
– Ilyen például, hogy milyen célokra lesz majd visszatérítendő támogatás, és az sem világos, hogy a foglalkoztatási gondokkal küzdő vállalatok támogathatóságának keretei hogyan alakulnak a jövőben. Nem dőlt még el a támogatási intenzitás mértéke a fejlett Közép-Magyarország régióban, sem a nagyvállalatok támogathatósága, mivel a vállalkozások versenyképességének növelését célzó tematikus célkitűzés alapvetően a kkv-k fejlesztésére irányul, hangsúlyozta Szőcs Árpád. – Az eddig megismertek alapján azt sem tudjuk még, hogy a korábbi igényfelmérések eredményei mennyire tükröződnek majd a tényleges kiírásokban. Ezek szerint ugyanis a vállalkozásoknak elsősorban a nem beruházási célú pénzügyi eszközökre, azaz folyószámlahitelre, forgóeszközhitelre, faktoringra lenne szükségük.
Ugyanígy állami hivatalok intézhetik csak a projektmenedzsmentet, vagyis a számlák kezelését, az adminisztrációt. Ennek érdekében arra köteleznék a megyei jogú városokat és a megyei önkormányzatokat, hogy legyen külön pályázatíró részlegük; ezen túlmenően a minisztériumoknak is kellene ilyeneket kialakítaniuk. Ezek a jogi osztályok írnák és később felügyelnék is a pályázatok adminisztrációját. Gyorsítanák az állami szféra pályázatait azzal is, hogy központosítanák a közbeszerzéseket.
Ferenczy Károly, a Brüsszelnet Sales Network Kft. pályázati tanácsadó központ értékesítési igazgatója szerint azonban ezek a tervek egyelőre csak vázlatok, nem feltétlenül kőbe vésett útmutatások.
– A bejelentés óta már sokat finomodott a terv, hiszen manapság olyan hangokat hallani, hogy az állami intézmények önkéntes alapon vennének részt a pályázatírásban – mondta a szakember, aki szerint a cél az átláthatóság, és bár az ötlet még kiforratlan, a kormányzati szándék láthatóan ez irányba halad.
A pályázatíró magáncégek ellen a propaganda szerint azért fordult a kormányzat „haragja”, mert jó néhány tisztességtelen haszonra tett szert a pályázatírói költségek és sikerdíjak megállapításakor. A piac azonban állami segítség nélkül, önmaga is elvégzi a tisztulási folyamatot. Természetesen mindig lesznek kiskapuk és azokat kihasználó rosszhiszemű szolgáltatók, de alapvetően a pályázatírói piac évtizedes története során folyamatosan vetette ki a nem megfelelő színvonalon vagy túl drágán működő vállalkozásokat.
