A pályázat során támogatás azoknak nyújtható, akik legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők, vagy rehabilitációs járadékban részesülnek, vagy akik az önfoglalkoztatást egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként oldják meg. A nyertesek 3 millió forintig visszatérítendő, részben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő kamatmentes tőkejuttatást nyerhetnek el. Maximum 2 millió forintig vissza nem térítendő a támogatás, és lehetőség van 20 százalék előleg folyósítására. Hozzátette, hogy korábban több kiemelkedő vállalkozói ötlet halt el előleg hiányában, illetve amiatt, hogy utófinanszírozottak voltak a pályázatok. Példaként említette, hogy 3 millió forint támogatási összeghez ténylegesen 5-6 millió forintra volt szükség a megkövetelt fedezet miatt.

Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a pályázat bemutatása során kiemelte, hogy a 120-150 százalékos fedezet helyett a már nyitva lévő pályázatnál a valamennyi bankszámlára szóló inkasszó is elegendő biztosítékként. A pályázatokat a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes munkaügyi központokhoz lehet benyújtani. (Ők a legjobb fiatal vállalkozók!)

Maximum 35 év

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázatról az államtitkár elmondta: annak alapvető célja a 18 és 35 év közötti, más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező, új egyéni vagy mikro vállalkozást indítani tervező fiatalok segítése.

A program két pályázati részből áll. Az első részben zajlik a fiatalok felkészítése, amely májustól fél évig tart, és 2 milliárd forintból valósul meg. A részletekről Czomba Sándor elmondta: vállalkozásindítással, vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatást végző szervezetek vagy konzorciumok pályázhatnak, amelyek - nyertes pályázat esetén - toborozzák az életképes ötletekkel rendelkező fiatal vállalkozókat. Ezen szervezetek feladata, hogy tanácsadást, képzést, felkészítést nyújtanak a leendő vállalkozóknak, és segítenek az üzleti terv elkészítésében, valamint azt jóvá is hagyják és értékelik.

A második szakaszban a jóváhagyott üzleti tervvel rendelkező fiatalok pályázhatnak; itt a támogatási összeget automatikusan lehet igényelni. A maximális támogatás egyénenként 3, társaságonként 6 millió forint - mondta el az államtitkár. Ezeket a második körös pályázatokat a tervel szerint 2012. december elsejétől lehet benyújtani, a pályázati keretösszeg itt 4,94 milliárd forint. (A kkv-k finanszírozása a fő témája a márciusban elindított az Európai Vállalkozástámogatás 2012 díjnak, mellyel a vállalkozásokat és vállalkozói kezdeményezéseket támogató állami szervek és a magán- és közszféra közötti partnerségek sikereit jutalmazzák.)

Élvonalba kerülhet az ország

A fiatalok már nagyon vártak egy olyan programot, amellyel a gazdaságba jobban be tudnak integrálódni és értéket teremteni - közölte az MTI érdeklődésére Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségétől. A FIVOSZ azt várja a pályázattól, hogy az értelmes, tettre kész fiatalok ne hagyják el az országot, hanem itt próbáljanak meg érvényesülni. "Az elnyerhető 3 millió forinttal jól el lehet indítani egy szolgáltató céget" - fűzte hozzá. Elmondta azt is, hogy Magyarország a pályázat megvalósulása esetén az élvonalba kerülhet az Európai Unióban a fiatal vállalkozók támogatása terén, mivel a tagállamok közül csak Romániában működik hasonló program, de ott is 50 százalékos támogatási intenzitással. (A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (Fivosz) egy olyan instant vállalkozásindítási csomagot fejlesztett ki, mely az induló vállalkozóknak "eddig nem látott módon" tud segíteni és jelentős költség- és időmegtakarítást biztosítani.)

Ugyanakkor az ilyen jellegű támogatásokra szükség van, hiszen a szervezet tavaly szeptemberben publikált felmérése szerint a hazánkban a 2,3 milliónyi 15-34 éves fiatal kevesebb mint négy százaléka mer saját vállalkozásba fogni, ami nemzetközi összehasonlításban is sokkoló arány.

A fiatalok nem ismerik a sikeres hazai történeteket - még az üzleti tanulmányokat folytatók sem -, és az oktatásból is hiányzik a gyakorlati útmutatás a Fivosz tapasztalatai szerint. Az iskolákban a szakmai kérdések, piaci helyzetek stratégiai szintű, általános elemzésével rendszeresen foglalkoznak, de senkitől nem tanulják meg, hogyan működik az üzlet a hétköznapokban. Ha a munkatapasztalattal nem bíró, főiskolát vagy egyetemet végzett elméleti szakemberek vagy a középiskola után munkalehetőség után kutató fiatalok úgy érzik, vállalkozóként minden energiájukat adminisztratív, adó- és munkajogi, szabályozási, munkaerő-piaci és egyéb, nem szakmai ügyek fogják lekötni, nem meglepő, hogy igyekeznek majd elkerülni a vállalkozás intézményét. Mindemellett kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az öngondoskodás gondolata is. Vállalkozóként az egyén számára a tanulás, a szakmai fejlődés, a tapasztalatszerzés, a kreatív kibontakozás, sőt, a jövedelem növelésének lehetőségei is nagyságrendekkel jobbak, mint alkalmazottként, miközben az alkalmazotti lét biztonsága a válság kezdete óta egyre inkább megkérdőjeleződik.

A szövetség által készített felmérésben megkérdezettek a tőkehiányt is sokszor említették a gátló tényezők között, de kiderült az is, hogy legtöbben nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nincsenek konkrét terveik. Kényelemből vagy akár félelemből nem kutatnak aktívan bevonható források, szakmai vagy pénzügyi befektetők után.

A gazdaság motorjai

A 2002 és 2010 közötti időszakban az új álláshelyek 85 százalékát kis- és középvállalkozások teremtették az Európai Unióban - közölte januárban az Európai Bizottság. Ez az érték jelentősen meghaladja az összes foglalkoztatottból a kkv-kra eső 67 százalékos arányt. Az összesítés alapját képező nyolc éves időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma az unió országaiban. A kis- és középvállalkozások kategóriájában évente átlagosan 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, ami fél százalékponttal magasabb növekedést jelent, mint a nagyvállalatok mutatója.

Az összképnek csak a kereskedelmi szektor mond ellent, ahol a kis- és középvállalkozások mindössze 0,7 százalékkal, a nagyvállalkozások viszont 2,2 százalékkal bővítették évente az álláshelyek számát. A kereskedelmi nagyvállalatok leginkább a gépjármű-kereskedelem területén erősödtek látványosan.

A következő évek lehetőségeiről és a hazai kis- és középvállalkozások sorsáról és a foglalkoztatásban betöltendő szerepükről is szó volt az MTA Közgazdaságtudományi Intézet által, november 30-án megtartott műhelykonferencián. A rendezvényen Muraközy Balázs és Békés Gábor bemutatták a „Magyar gazellák: gyors növekedésű vállalatok jellemzői és kialakulásuk elemzése Magyarországon" című tanulmányukat. E szerint is a gazdaságpolitika egyik kulcskérdése a növekedés „újraindítása" és a munkahelyteremtés. A statisztikai adatok alapján azt látjuk, hogy az új munkahelyek nagy részét a cégek egy szűkebb csoportja adja: a válságot megelőző három évben a vállalatok mindössze tíz százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka. (A hazai kkv szektort az átlagnál jobban megviselte a válság, hiszen már korábban is az alultőkésítettség volt a jellemző.)

Ezek közül is kiemelkednek a leggyorsabban növekvő kis- és középvállalatok, melyeket a szakirodalom „gazelláknak" nevez: ezek a cégek hozták létre az összes új munkahely 30 százalékát. A szerzőpáros tanulmánya arra a kérdésre is választ keresett, hogy a kis- és középvállalatok sikerei milyen múltbéli jellemzők alapján jelezhetők előre. Jó eséllyel lehet számítani arra, hogy a fiatal, dinamikus és jó termelékenységi mutatókkal jellemezhető vállalatok előbb vagy utóbb „gazellákká" válnak.

Magyarországon jelenleg a mikro-, kis- és középvállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak háromnegyedének biztosítanak munkát. A több mint 682 ezer vállalkozás körülbelül 2 millió munkavállalót foglalkoztat.