Az alapítvány közleményében azt írta, a kutatásban 2700 tanuló vett részt, akiknek például álhíreket kellett felismerniük, az online vásárláshoz szükséges bankkártya-adatokat kellett leolvasniuk, valamint ki kellett választaniuk a megfelelő kommunikációs platformot egy videó megosztásához vagy egy várható dolgozattal kapcsolatos kérdésfelvetéshez.
Kiderült az is, hogy a diákok a tanult megoldási sémákkal ugyan jól boldogulnak a digitális térben, ugyanakkor könnyen el is vesznek, ha olyan problémával találják szemben magukat, amelyre kreatív és újszerű módon kellene reagálniuk. A fiatalok komfortosabban érzik magukat az online kommunikáció és a csoportmunka megoldásoknál, tisztában vannak a hagyományos informatika órán megismert irodai programok funkcióival is, azonban a programozási feladatok és a szerzői jogok kérdésköre már némi fejtörést okozott nekik.
Az eredmények alapján jobban kellene hangsúlyozni a biztonságos eszköz- és internethasználatot, valamint a személyes adatok védelmének fontosságát és lehetőségeit is - hívták fel rá a figyelmet.
Szentkuti Gabriella, a - felmérést megrendelő - Microsoft ügyvezető igazgatója szerint nem elég beleszületni a technológiai forradalomba, a digitális kompetencia tanult és folyamatosan fejlesztendő képesség, amely a kormányzat, az oktatási intézmények és az infokommunikációs iparág közös felelőssége és érdeke. A cég ezért az Innovatív Iskola és Innovatív Pedagógus Program keretében szemléletformáló módszertannal, célzott képzésekkel és önértékelési rendszerrel is segíti az intézmények digitális transzformációját - olvasható a közleményben.
