Az érintettek harmada ráadásul egyszerre több káros alkalmazást talált a gépén. Ennél is riasztóbb, hogy a válaszadók szerint legalább két napba telt, amíg sikerült megtisztítani a számítógépet, vagyis legalább 16 munkaórán keresztül kénytelenek voltak a fertőzött gépen dolgozni.

Mit befolyásol?

A vizsgálatban a Kotler Marketing Group arra kereste a választ, hogy miképpen befolyásolja a dolgozók teljesítményét egy-egy fertőzés, amely akadályozza, illetve rosszabb esetben ellehetetleníti a munkavégzést; vagyis milyen kimutatható veszteségeket okoz egy-egy spyware. A felmérésben megkérdezett 10-nél több, de 200-nál kevesebb számítógéppel rendelkező kis- és középvállalkozások munkatársainak visszajelzése alapján a probléma felismerése után 20%-kal csökkent a teljesítőképességük, míg a nagyobb fertőzések, felugró pop-upok, hardveres lassulást okozó kémprogramok 32%-kal rontották teljesítményüket.

A javítás is időveszteség

A legnagyobb problémát azonban nem a teljesítőképesség csökkenése, hanem a javítás által kieső munkaidő jelenti. A felmérésben 200 IT szakembert is megkérdeztek, akik kifejezetten kkv-knak nyújtanak szolgáltatást és rendszergazdai felügyeletet. Az átlagos javítás 2,8 órát vesz igénybe, amely alatt a dolgozók természetesen nem tudják használni a számítógépet - vagyis kényszerpihenőre voltak ítélve. A kutatás rámutat a fertőzésben rejlő huszonkettes csapdájára: vagy munkaidő alatt végzik el a javítást és ebben az esetben nem tudnak dolgozni az adott géppel, így keletkezik munkaidő kiesés, vagy munkaidőn kívül, ám ebben az esetben a javítás költségei is magasabbak lehetnek a rendszergazdák drágább óradíja miatt.

A megfelelő antivírusok és kémprogram-eltávolító szoftverek ezért egyértelműen kimutatható előnyt jelentenek, hiszen a fertőzések okozta javítási költségek, valamint a termelékenységi visszaesés "fillérre pontosan" meghatározható veszteségeit drasztikusan csökkentik, illetve szűntetik meg.