Az önzetlen, szinte tudományos igénnyel készült tanulmány is erősítheti a potenciális üzletfelek bizalmát - vélelmezhető annak a tájékoztatónak az alapján, amelyet a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó Kft., illetve a Siemens Rt. február 3-án tartott. A technológiai trendekről - benne az infokommunikáció távlatairól - Németországban készült elemzés külön foglalkozik a valós idejű kommunikáció fejlődésével, az ember-gép kapcsolat tartalmi fejlesztésével, a "beágyazott", intelligens eszközök elterjedésével, a hálózati alkalmazásokkal.
A két német vállalat magyarországi cégeinek képviselői, Schannen Frigyes, illetve Csordás Tamás először azt hangsúlyozták, hogy manapság hullámokban jelentkeznek a fogyasztói igények, ám azonnali választ kell adniuk az informatikai vállalatoknak, s ha ez jól sikerül, akkor versenyelőnyre tehetnek szert az érdekeltek.
A valós idejű kommunikáció a különböző rendszerek összekapcsolását is jelenti, azaz értendő mindez például az egyelőre még inkább önállóan szolgáltató PDA-ra, mobiltelefonra, PC-re és vezetékes telefonra. Az integráció legmagasabb fokát - állítják a tanulmány készítői - a beszállítók, alvállalkozók, stratégiai partnerek bekapcsolása jelenti a belső vállalati rendszeren belül már megvalósított valós idejű kommunikációs rendszerbe. Ekkor persze minden résztvevő csak a számára valóban szükséges, releváns információkhoz férhet hozzá. A technológiai szükséglet, az egyesített hálózat ma már gyakorlatilag elérhető, a szakterület érdekelt cégei fejlesztéseik végéhez értek.
A valós idejű második generációs IP - állítják a Roland Berger, illetve a Siemens szakemberei - új lendületet adhat az üzleti folyamatok újratervezésének. Igaz, egyelőre Magyarországon az első generációs fejlesztések általánossá válása az uralkodó tendencia elsősorban a hitelintézeti szektorban. Ugyanakkor a hardverre már rá lehet telepíteni az újszerű fejlettebb megoldásokat is. Az várható Magyarországon is, hogy például a távmunka során - szabványosított vállalati környezetre alapozva persze - ténylegesen eltűnik a technikai különbség a munkahely és az otthon között. Az összes üzenetfunkció egy alkalmazásban, egy helyen jelenik meg például, s a kommunikáció minden más módja is függetlenedik a tértől.
A valós idejű ember-gép kommunikáció trendjét néhány évnyire vetítik előre a tanulmány készítői. Kitérnek a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások már belátható jövőjére. A jelenleg alkalmazott üzleti folyamatokat támogató kommunikációs eszközöket egy-két éven belül úgynevezett szoftver ágensek alkalmazása váltja fel, mind a valós idejű ember-gép, mind a gép-gép közötti kommunikációban. Az ad-hoc kommunikáció terén már tesztelnek olyan megoldásokat, mint amilyeneket a virtuális, vagy holografikus megbeszélés tesz majd lehetővé. (Egész egyszerűen megjeleníthető a partner a holografikus tanácskozáson, noha ténylegesen nem tartózkodik ott.) Az ember-gép kapcsolat fejlődésének az is az iránya, hogy az interakciók a közvetett csatornákra - tekintetkövetés, agy, gondolat, érintés - is kiterjednek majd, az eddig önálló döntéshozatalra kifejlesztett szoftver ágensek pedig nemcsak a változások rögzítésére és az ezekre történő reagálásokra lesznek képesek, hanem változtatások kezdeményezésére is.
A beágyazott eszközökkel - a nagyobb rendszerbe integrált intelligens eszközökkel - külön is foglalkozik a tanulmány, leszögezve, hogy ezek az automatizációval párhuzamosan fejlődnek. Jósolják, hogy az ipari területen egyetemesen reagáló logisztikai folyamatok és decentralizált automatizálási megoldások elterjedése igen hamar várható. További fejlődési irányvonal a hálózati alkalmazások területén valószínűsíthető. A számítógépek kapacitásának együttes felhasználása az informatikai erőforrások kihasználásában ölt testet, s a gyorsabb, rugalmasabb feladatkezelés lehet az eredmény.
