Hány embert fertőzött már meg a világon a kripto őrület?
Jelenleg körülbelül 300 millió ember rendelkezik kriptóval és 80 millió bitcoin pénztárcát gyártottak le.
Lehet azt mondani, hogy a hőskorban egy játékpénznek indult a kriptovaluta, ma pedig egy komoly fizetőeszköz lett?
Abszolút, igazi pénzzé vált. Annyi változással, hogy ma már inkább befektetési eszköz, mint fizetési lehetőség. A tavalyi év nagy robbanást hozott a kriptovilágban az NFT-k megjelenésével. Ez egy egyedi, megismételhetetlen, digitális kódsor, nevezzük egy olyan digitális ujjlenyomatnak, amely rengeteg új szereplőt hozott be a reálgazdaságból. Ezt nem lehet meghamisítani, kicserélni. A műtárgypiac olyannyira rákapott, hogy a VISA, a világ egyik legnagyobb bankkártya cége, azonnal vásárolt is egyet. Az NFT alkalmas például arra, hogy lefényképezek, azaz digitalizálok egy festményt, sok-sok millió képponttal és ez cserél gazdát. Az NFT-be integrálható egy olyan program, amely minden egyes adásvételnél egy jogdíjat utal a művésznek. Az alkotók erre nagyon rákaptak, ugyanis régi sérelmük volt, hogyha egyszer eladták művüket egy galériásnak, akkor onnantól kezdve soha nem részesültek semmiféle anyagi juttatásban, bármekkora karriert is futott be a festményük. És még egyszer érdemes hangsúlyozni, egy olyan kópia születik, amelyik meghamisíthatatlan.
A bitcoin árfolyama le-fel-hullámzik. Előfordult, hogy 40 százalékkal esett. Ennek mi az oka?
Azt kell látni, hogy a tőke, a pénz, az áru, az energia piacokhoz képest ez még mindig egy ici-pici börze. 2013-ban még egy 1 milliárd dolláros kapitalizációjú piac volt, most meg 2 ezer 500 milliárd felett van. A részvény piacok esetében 110 ezer milliárdról beszélhetünk, aminél a devizapiac még nagyobb. Ezért normális, hogy ezen a kis börzén a változások jóval hektikusabbak.
Akkor ebbe az üzletbe csak az szálljon be, aki bírja a hullámvasutat.
Így van, itt van 40 százalék mínusz, aztán 100 százalék emelkedés. Kisebb kriptovalutáknál még szélsőségesebb a helyzet. Láttam már olyat is, hogy néhány hét alatt százszorosára emelkedett egy termék árfolyama. És vannak hatalmas kudarcok. Kína tavaly illegálisnak minősítette a kriptovalutákat, ami nagy érvágás, hiszen becslések szerint 35-50 százalék között mozgott a kínaiak aránya ezen a piacon. Kína nyilván védeni szeretné a nemzeti valutáját és nem örül olyan pénzmozgásoknak, ami e körön kívül történik.
Európában nem történhet hasonló?
Nem valószínű, miután Európa más irányba indult el. Nem megszüntetni, hanem szabályozni szeretné ezt a piacot. 2024-re ugyanolyan felügyelet alá kerülne, mint a bankok. A reguláció pedig újabb növekedési potenciált jelent, hiszen az általános tapasztalat szerint, egy piac szabályozása után megnő a közbizalom, újabb fogyasztók jelennek meg az adott területen. Ha pedig szabályozott eszközöket, szabályozott cégek forgalmaznak majd, akkor a betéteket gyűjtő bankok is kiajánlhatják majd a kripotovalutákat befektetői portfóliókba. Ez egy hatalmas boom-ot jelenthet. Ha a betéteknek csak egytized százaléka átkerülne a kriptovalutákba, az egy lórúgással érne fel.
Azért 50 év felett már nem biztos, hogy ajánlott egy ilyen vadonatúj piacba beszállni.
Nem értek egyet. Nem ismerek ugyanis még egy olyan piacot, amely akár hasonló növekedési potenciállal rendelkezne. Ha valakinek van megtakarítása, tehát nem konyhapénzről beszélek, akkor azt valamibe érdemes befektetni. Vegyen belőle ingatlant, értékpapírt, de valamennyit azért érdemes magas kockázatú eszközbe is fektetni. Néhány százalékot, életkortól függetlenül, mindenképpen tennék a kriptovalutákba. Én a saját megtakarításaimmal is így járok el.
