Egy petabájt, az bizony nem kevés - az pontosan 1024 terabájt. A tárolórendszerek természetesen már elérték ezt a kapacitást, túl is haladták, de arra, hogy egy adatbázis ekkora mennyiségű nyers adatot kezeljen, még nem volt példa a világtörténelemben.

A mérföldkő átlépését a Sun és a BMMSoft mérnökei számára a Sybase IQ innovatív technológiája tette lehetővé - egy hagyományos relációs adatbázis erre sosem lenne képes. A különbség az oszlopfolytonos adattárolásból fakad: egy relációs adatbázis az adatokat sorfolytonosan tárolja, amelyekhez, hogy lekérdezhetővé váljanak, indexeket kell kapcsolni. Ez számottevően megnöveli az adatbázis méretét, az indexek számának korlátozása viszont csökkenti a lekérdezések rugalmasságát. A Sybase IQ-nál ezzel szemben bármely oszlop lehet index, így bármilyen keresési feltétel azonnal lefuttatható, és mivel a lekérdezésnek nem kell végigolvasnia az egész sort, csupán a megfelelő oszlop kiválasztott értékét, az adatgyűjtés nagyságrendekkel gyorsul.

Hatékonyabb tömörítés

Szintén a Sybase technológiai előnyének köszönhető a tömörítés hatékonysága: a nyers adatok nem megduzzadnak az adatbázisba töltéskor, ahogy az megszokott - az indexek hozzáadása miatt -, hanem töredékükre zsugorodnak. A mostani esetben 85 százalékkal sikerült csökkenteni az adatbázis végső méretét.

A Sybase-t mint a klímaváltozás elleni harcban kiemelten elkötelezett vállalatot (http://www.sybase.hu/hirek/sybaseiqbizonyit) még egy szempont foglalkoztatta a költséghatékonyságon kívül: az egy nagyságrenddel kisebb tárigény kevesebb lemezt, kisebb hűtési igényt és alacsonyabb energiafelhasználást is jelent. A Sun adattárháza életciklusa során 90 százalékkal alacsonyabb széndioxid-kibocsátást eredményez majd egy hagyományos tárolórendszerrel szemben - a világ legnagyobb adattárháza tehát egyben a világ első "zöld adattárháza" is.