Az ATM-ek már régóta a hitelkártya-információkra vadászó csalók látókörében vannak. Kezdődött minden a primitív letapogatókkal: ezek a házi készítésű, az ATM-ekre szerelt eszközök a kártyák mágnescsíkjáról lopták el az adatokat, míg a PIN-kódhoz hamis billentyűzet vagy webkamera segítségével jutottak hozzá. Idővel ezek a skimmernek nevezett eszközök jelentős fejlődésen mentek keresztül, hogy kevésbé legyenek észrevehetőek. A csippel ellátott, nehezebben klónozható bankkártyák megjelenésével pedig képessé váltak a kártyák csipjében tárolt információk begyűjtésére, amelyek felhasználásával online csalásokat tudnak végrehajtani a kiberbűnözők. A pénzügyi szektor új azonosítási módszerek bevezetésével válaszolt a kihívásra, amelyek egy része a biometrián alapszik.
Már tesztfázisban a tolvajok
A Kaspersky Lab a kiberalvilágban végzett vizsgálata szerint legalább tizenketten árulnak az áldozatok ujjlenyomatának ellopására képes skimmer eszközöket, és legalább hárman foglalkoznak olyan eszközök kifejlesztésével, amelyek képesek adatokat begyűjteni vénaszkennerekről és íriszfelismerő rendszerekből. A tesztelés első fázisában a fejlesztők számos hibát találtak az eszközökben. A legnagyobb nehézséget a biometrikus információk GSM-modulokkal való továbbítása okozta, ugyanis a technológia túlságosan lassúnak bizonyult a nagy mennyiségű adat átviteléhez. Ezért a skimmerek új generációja más, gyorsabb adatátviteli technológiákat fog használni.
Ugyancsak folynak megbeszélések az alvilági közösségekben olyan mobilalkalmazások fejlesztéséről, amelyek maszkot helyeznek az emberi arcra. Egy ilyen app lehetővé teszi a kiberbűnözők számára, hogy egy embernek a közösségi médiában fellelhető fényképe segítségével kijátsszanak egy arcfelismerő rendszert.
„Problémát jelent a biometriában, hogy – az illetéktelen kezekbe kerülés esetén egyszerűen módosítható jelszavaktól és PIN-kódoktól eltérően – lehetetlen megváltoztatni valakinek az ujjlenyomatát vagy íriszképét. Így ha biometrikus adatainkat egyszer ellopják, már nem lehet biztonságosan használni őket azonosításra. Ezért rendkívül fontos ezeknek az információknak a biztonságos tárolása és továbbítása. Biometrikus adatokat tartalmaznak a modern útlevelek (e-útlevelek) és vízumok is, és ha valaki ellopja ezeket az okmányokat, nem csupán a dokumentum birtokába jut, hanem megszerzi az érintett személy biometrikus azonosítóját is, vagyis az illető személyazonosságát” – nyilatkozta Olga Kochetova, a Kaspersky Lab biztonsági szakértője.
Nem csupán a biometrikus adatok ellopására kifejlesztett eszközök jelentenek potenciális fenyegetést az ATM-ekre a Kaspersky Lab kutatói szerint. A hackerek rosszindulatú programokat használó, blackbox és hálózati támadásokat ugyancsak indítanak a pénzügyi adatok megszerzésére, amelyeket később a bankoktól és ügyfeleiktől való pénzlopáshoz használnak fel. A pénzkiadó automatákat fenyegető jövőbeli veszélyekről szóló teljes jelentést a Securelist.com weboldalon találja, ugyanitt olvashat azokról az óvintézkedésekről, amelyek megvédik a bankokat ezekkel a fenyegetésekkel szemben.
