Az első, táskaméretű hordozható telefonokat – nem is olyan régen, alig tíz éve - még a kiváltságosak használták, majd miközben egyre szélesebb rétegekhez - igaz, sokáig csak mint státusszimbólum - jutottak el, méretük is folyamatosan csökkent. A maroknyi telefonok megtestesítik a műszakiak által mindig is megálmodott tudást: minél kisebb méretben hatalmas intelligenciát rejtenek. Hogy mire lehet használni őket? Persze hogy nem csak beszélgetésre. Sőt nem csak rövid szöveges üzenetek (SMS) küldésére. Hanem sok egyébre.

Többirányú fejlesztések

Ön mire használja a mobiltelefonját? Szinte a készülék típusától függetlenül kérdezem, mert míg tavaly a fejlettebb, internetes hálózathoz is csatlakoztatható WAP-os kis telefonok négyszer-ötször drágábbak voltak a csak beszélgetésre és SMS küldésére alkalmas társaiknál, mára ez az árkülönbség mindössze másfél-kétszeresre zsugorodott. Persze ezt a többletet is csak azoknak érdemes megfizetniük, akik igénybe is veszik a high-tech készülékek kényelmi, információs és szórakoztató szolgáltatásait.
A mobiltelefon-piac több irányba is fejlődik. Az egyik az adatátvitel gyorsaságának, a hálózatoknak a fejlesztése. (A kiszemelt térség százszázalékos lefedettsége és hogy a telefonok a metrókban, alagutakban is éljenek, ugyanis ma már alapkövetelmény.) A másik a funkciók számának növelése, amit persze éppen az előbbi tesz lehetővé. Mert a hang, az adat és a kép egyszerre való eljuttatása korszerűbb hálózatot feltételez. A harmadik fejlesztési irány a telefonos funkcióknak a bővítése, a készülékeknek önmaguknak az okosítása. Idetartozik például az adattár kapacitásának a növelése, a mobil helymeghatározási rendszerek fejlesztése – ha ugyanis a készülék képes behatárolni a helyünket, szükség esetén környezetünkben könnyebben kérhetünk segítséget -, és a sor folytatható a hangfelismerő szoftverekkel, a háromdimenziós játékokkal. A lényeg, hogy egyre bonyolultabbá válnak a mobiltelefonok, és nekünk érdemes megérteni őket.

Analóg, mégis küld SMS-t

Nálunk pillanatnyilag 450, 900 és 1800 MHz-en lehet mobiltelefonálni, ebből az első analóg, a másik kettő GSM-jeltovábbítást tesz lehetővé. A Westel 0660, az egyedüli 450-es szolgáltató jóval olcsóbb perc- és havidíjak mellett, mint a versenytársai, a hálózati kapacitás szűkössége okán szerényebb szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek. Nagy Zoltán, a Westel 0660 kommunikációs igazgatója azonban nagyon fontosnak tartja, hogy a világon először a magyar cég mérnökei oldották meg azt a problémát, hogy az analóg rendszerből GSM-hálózatokra is küldhető legyen SMS. Sőt Nokia vagy Benefon telefonokról már faxra is lehet SMS-t küldeni. A legérdekesebb dolog mégis az egyedi SMS-e-mail – e-mail-SMS kombináció. Azaz: a küldő egy személyes e-mail címet gépel az üzenete elejére, és a Pannon-, Westel 900- vagy Vodafone-előfizető ismerőse az e-mail cím közvetítésével, a telefonjára kapja azt meg. Kivételes funkcióként a küldő névjegyet csatolhat üzenete mögé. A 160 karakteres limit - csakúgy, mint a GSM-szolgáltatóknál - itt is érvényben van, és mint ott, a 0660-as telefonokról szintén lehet csoportüzeneteket küldeni, azaz ugyanazt a mondatot a névjegyünkkel együtt akár öt-hat e-mail címre postázhatjuk. A Nokia 650-es csúcskészülékkel – pillanatnyilag az analóg rendszerben csak ezzel - csoportos hangüzenetek is küldhetők, mivel a készülék háromszintű hangpostával rendelkezik.
A GSM-rendszerben használt készülékeknél ma már természetes többek között a faxolási lehetőség, illetve sok egyéb mellett annak beállítása, hogy visszajelzést kapjunk küldeményeink, üzeneteink kézbesítéséről, illetve hogy továbbküldjük azokat. A beépített internetböngészőt és számítógépes modemet magában rejtő mobilok – mint amilyen például a Siemens „businessphone”-ként kínált S35-ös modellje – segítségével a jelenlegi és a jövőbeni mobil on-line információk, üzleti szolgáltatások szinte bárhol igénybe vehetők.

Mekkora, s mennyi ideig bírja

Milyen szempontok szerint érdemes összehasonlítani a forgalomban lévő mobiltelefonokat? Ha elvonatkoztatunk attól, hogy a szolgáltatók milyen előfizetési akciókban kínálják őket, s mennyibe kerülnek, a legfontosabb paraméterek talán a következők: mekkora, milyen súlyú a készülék; egyszerűen kezelhető-e, vagy kusza és bonyolult; mennyi ideig bírja feltöltés nélkül az akkumulátor. Továbbá érdekesek lehetnek olyan kevésbé kardinális jellemzők, hogy milyen a világítása – teljes, kétfokozatú fényerővel, vagy a gomboknál részleges stb. -, milyen a csengőhang-kínálata, milyen választékban cserélhető az előlap. Ezeknél sokkal lényegesebb persze az, hogy mennyire intelligens. Például képes-e WAP-oldalak letöltésére SMS-üzeneteken keresztül, illetve a hanghívás/hangvezérelt hívásfogadásra…
És a sor még folytatódik (a továbbiakat lásd keretes írásunkban), a jellemzők megismerése pedig a választáshoz elengedhetetlen.

A kommunikációs menedzser

Brian Greasly, a British Telecom Cellnet vezető menedzsere szerint nem a drága, helyhez kötött számítógépek, hanem a mobiltelefonok teszik mindenki számára elérhetővé az internetet. Hiszen PC-ből még 2003-ra is csak 400-500 millió lesz a világon, míg mobiltelefont már mostanáig is ennél valamivel többet adtak el, három év múlva pedig a prognózisok szerint egymilliárd felhasználó lesz.
Tény, hogy a mobiltelefónia már most sokkal fejlettebb, mint a számítástechnika. A számítástechnika és a telefónia a korábbi önálló fejlődés után közös ponthoz érkezett el, és innen együtt fejlődik tovább, létrehozva egy új személyi információs eszközt.
Az új, kommunikációs menedzserként működő készülékkel készpénz nélkül tudunk vásárolni, figyelheti az egészségi állapotunkat, lehetővé teszi, hogy a technikai eszközök igénybevételéhez ne kelljen sehova utazni, lényegében átalakítja a munkahelyi, az otthoni, a közlekedés közbeni környezetünket. S mindez valószínűleg a mobil adatközléshez kialakított WAP-on alapul.
(l. r.)

Más hangon csörög a barát

A mai készülékek már mind rendelkeznek saját telefonszám-memóriával, így a SIM-kártyán tárolhatón felül további 50-150 nevet és számot képesek tárolni. A rekordot egyelőre a Nokia 7110 tartja, ezer bejegyzéssel. További hasznos funkciói a mobiloknak, hogy számlálják a hívásainkat, azok időtartamát, hogy az addigi beszélgetések, illetve üzenetküldések mibe kerülnek; természetesen szolgáltatótól függően. Már a legegyszerűbb készülék is megjegyzi a nem fogadott és fogadott hívásainkat, beállítható ébresztőóraként.
A Nokia 6110 volt az első olyan telefon, amellyel hívócsoportokat lehetett létrehozni, és más-más csengőhangokat, beállításokat társítani hozzá. A gyorshívások szintén megszokottá váltak a készülékeken, elég egyszer egy billentyűt lenyomni, és máris tárcsázza a kívánt személyt. A Siemens 35-ös sorozata például „hívóportrék funkcióval” (Calling Faces) újszerűen oldja meg a kérdést: a hívó fél azonosításához többféle vidám, rajzos ábrát szerkeszthetünk, ami híváskor megjelenik a kijelzőn. A modernebb mobilokkal hívásszűrést lehet végeztetni, ami csak bizonyos személyeknek engedi meg a kapcsolatot, egyébként hangpostára kapcsol, vagy foglaltat jelez. Hasznos, és minden készülékről elérhető szolgáltatás továbbá a konferenciahívás és a hívásvárakoztatás. No nem a hívó bosszantására szolgál, hanem azért jó, mert segítségével egy élő beszélgetés közben újabb hívásokat tudunk fogad.
Szót kell még ejteni a hanghívások lehetőségéről. Azaz arról, hogy nem a billentyűk nyomkodásával, hanem szóban adhatjuk ki a parancsot a készüléknek. Az Ericsson R 310 például 10 hangazonosítót tartalmaz, de amint azt az autós kihangosítóba helyezzük, további 100-at tárolhatunk el benne.
(d. g.)

Emlékszik a CB-re?

Nem is olyan régen még az amatőr és profi URH-rádiózás volt a „mobilkommunikáció”, mára a jelentés a mobiltelefonokkal azonosult. Vincze Ottó, a Fercom Kft. kereskedelmi vezetője szerint az alapvető különbség a telefon és a rádió között az alkalmazásuk módjában rejlik. Míg a telefon elsősorban a két pont közötti, tehát a magánbeszélgetés eszköze, a rádió a csoportos munkáé. Igaz, telefonon is létezik a konferenciahívás, és a rádión is megoldható a titkosítás, de ezek nem igazi megoldások. Ezért a szakember úgy véli, egyáltalán nem áldozott le az ipari célú, közbiztonsági URH-rádiózás kora, sőt a nagyon fejlett, úgynevezett trönkölt digitális rádiórendszereké csak most érkezett el. Néhány előnyös tulajdonságuk: azonnali, mintegy 0,1 másodperc kapcsolási idő, a rendszert használó csoport létszáma akármekkora lehet, minden csoporttag azonnal hozzájut a szükséges információhoz, olcsó, a legegyszerűbbnek az ára például egy Dominó csomagéval megegyező. A drágább, a katonai előírásoknak is megfelelő kivitelűé egy professzionális kommunikátoréval azonos nagyságrendű. Az üzemeltetési költsége minimum havi száz, maximum havi ezer forint a beszélgetési időtől függetlenül. Egyetlen hátránya, hogy csak lokális hálózatban gazdaságos, mert az országos hálózat kiépítésének a költsége nincs arányban a nyert szolgáltatással.
(l. r.)


2000. október