Saját iroda a weben?

Egyre gyakoribb, hogy különféle állami intézmények állnak át nyílt forráskódú irodai infrastruktúrára. Nemrég egy francia minisztérium váltott, és állítólag 1,2 millió eurót spórolt vele. Eközben azonban egy másik forradalom is készülődik irodafronton: egyre erősebbek az online irodarendszerek.

Az online irodák legnagyobb előnye a legnagyobb hátrányuk is: a távoli program és fájlok. A távoli fájlok előnyei egyértelműek: bárhonnan beléphetünk egy böngésző segítségével és mindig ugyanazt a fájlt szerkeszthetjük. Legyen a kezünkben egy Mac, egy Windows vagy egy Linux, mindegy: ugyanaz az alkalmazás fogja megnyitni ugyanazt a fájlt (leginkább Firefox).

Például a rendszerint igen szerény közalkalmazotti géppark mellett ez nagyon nagy könnyebbség - amint azt bárki igazolhatja, aki próbált már egy otthoni Word 2003-as .doc fájlt megnyitni a munkahelyén, mondjuk Word 97-ben. Emellett a megosztandó fájlok helyett bőven elég egy linket küldeni. Sőt, nem kell utána órákat töltenünk azzal, hogy összefésüljük a különféle forrásokból származó korrekciókat: közösen is szerkeszthetjük ugyanazt a fájlt. Bármelyik rendszert is használjuk - merthogy már több is van - ezek a lehetőségek már mind rendelkezésünkre állnak.

A hátrány ebből következőleg az, hogy internettől távol dokumentummentes félkarú óriásokká válunk. Az egyetlen távoli program és fájlok kombinációja lehetővé tesz egyfajta mobilitást, míg egy másikat megakadályoz. Amit mindegyik tud: .doc-okat importálni és exportálni. Vagyis a korábbi MS Office vagy OpenOffice.org használat nem hátrány. A legtöbbjük pdf-et is exportál, ami nyomtatáskor vagy küldéskor rendszerint kényelmesebb és elegánsabb is, mint a .doc.

Amit egyébként már nem is kell mellékelni, ha valakit meg akarunk kérni, hogy korrigálja a szövegeinket, a legjobb online irodák ugyanis verziókövető-rendszerek is, ami nemcsak egy, hanem több felhasználó változtatásait is képes versenyeztetni és összeolvasztani. De erről már volt szó.

A konkrét lehetőségek tárháza meglepően széles. Zoho, gOffice, Thinkfree, Ajax13 és persze a Google-é, aminek (még) nincs rendes neve - egy fél éve vásárolták meg az akkor még Writely-ra hallgató online irodát, amit mostanra már integráltak a többi Google szolgáltatás közé a Spreadsheets-el, egy táblázatkezelővel összekapcsolva . Az URL-je szerint docs.google.com a neve - valószínűleg majd a naptárral és a levelezővel összevonva kap valamilyen irodás nevet.

Az összes online iroda legnagyobb hiányossága, hogy a weben tárolt dokumentumot nehézkes megnyitni mondjuk egy vonaton. Ezt vélhetően kiköszörülni a készülőben lévő fizetős szolgáltatás, ami egyelőre egy kihalványított sync gomb képében jelenik meg egy menüsorban. Ezzel az ígéretek szerint majd offline is elérhetővé válnak a dokumentumaink, amiket csatlakozáskor automatikusan szinkronizálni fog a rendszer a webes változatokkal.

Akárhogy is, egy év alatt ezek az alkalmazások fel fognak nőni arra a szintre, hogy bizonyos, akár professzionális célokat is kiszolgáljanak. Ehhez már csak a biztonságon kell finomítani és néhány közkedvelt funkcióval kibővíteni ezeket a programokat.

A cikk forrása: www.isite.hu

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo