A rendhagyó piaci körképből kiderül: keleti szomszédunk messze a régió más országai előtt jár, ami az online bankkártyás fizetés elterjedését illeti. Romániában a kétezres évek közepe óta van lehetőség interneten is fizetni, mára a lakosság 28 százaléka rendszeresen él is ezzel a módszerrel. Az online fizetés terén hasonlóan régi motorosnak számít Lengyelország, ahol 3 netes tranzakció történik másodpercenként. A PayU-hoz újonnan csatlakozó Ukrajna interneten vásárló lakosainak már 21 százaléka megbízik ebben fizetési módszerben. Lemaradásban vannak azonban a szintén friss belépő törökök, akiknek mindössze 8 százaléka fizet online bankkártyával. Hozzájuk képest mi magyarok jobb helyzetben vagyunk, hiszen 10 százalék körül alakul azoknak a netpolgároknak a száma, akik így egyenlítik ki online vásárlásuk ellenértékét. Az MNB statisztikai adatai alapján, az online fizetési tranzakciók számát tekintve ez 60 százalékos növekedés jelent az elmúlt 2 évben.
Van azonban olyan terület, ahol mi magyarok minden más fizetési lehetőségnél nagyobb arányban választjuk a netes bankkártyás módszert: itthon, ha valamilyen eseményre vásárolunk jegyet, 90 százalékban így fizetünk. De népszerű ez a számlakiegyenlítési mód akkor is, ha elektronikai és kulturális termékeket vásárolunk. Hogy az egyes országok felhasználói hol fizetnek legszívesebben online bankkártyával, érdekes eltérést mutat: a csehek szívesen intézik sportfogadásaikat így, illetve a különböző internetes tartalmakért is ezzel a módszerrel fizetnek. Az oroszok, - hasonlóan a cseh felhasználókhoz, de eltérően a többi országtól - különösen szívesen használják online a bankkártyájukat, ha tartalmat, pl. zenét vagy filmet vásárolnak interneten. Románia e tekintetben is előrébb jár a régió más államaihoz képest: a többi országtól eltérően náluk a legtöbben a közüzemi számlákat is ezzel a fizetési módszerrel egyenlítik ki. (Egyre jobban bízunk az online fizetési módokban és a neten rendelt áruk minőségében is.)
Ha az internethasználat elterjedése szempontjából hasonlítjuk össze a PayU-s országokat, akkor Románia kivételesen nem az élbolyba tartozik. Magyarországhoz hasonlóan 35 százalékos internet-penetrációval rendelkezik, azonban míg nálunk körülbelül 1,2 millióra tehető azok száma, akik szívesen vásárolnak online, addig a román nethasználóknak az összes többi országhoz képest jóval nagyobb aránya, 84 százaléka teszi ezt.
Lengyelország lakosságának 59 százaléka internetezik rendszeresen, a netezők 68 százaléka pedig vásárlásra is használja a világhálót. Így nem túlzás azt állítani, hogy a régió legnagyobb e-kereskedelmi piacáról beszélhetünk. A legtöbb online vásárlási lehetőséget mégis Csehország kínálja netezői számára: a régióban egyedülálló módon 21 000 webshop igyekszik kiszolgálni a neten shoppingolókat. Török társaink e tekintetben is bizalmatlanok: hiába online a lakosság közel fele, alig 7 százalékuk vásárol a világhálón.
Úgy tűnik tehát, hogy az internethasználat elterjedése és az e-kereskedelembe vetett bizalom nem feltétlenül függ össze. Azonban minél nagyobb rutint szereznek a régió egy-egy országának lakosai az internetes vásárlásban, annál jobban bíznak az online fizetési megoldásokban is.
