Ha valaki szakembert választ, az első szempontja sokszor az, hogy „legyen kéznél, ha baj van”. Az emberek hajlamosak abból kiindulni, hogy alapvetően minden működik, és majd ha történik valami, akkor kell gyorsan segítséget kérni. Ilyenkor a jó szakember teljes harckészültségben betoppan -lehetőleg azonnal vagy nagyon rövid időn belül -, ráveti magát a problémára, és hipp-hopp, már meg is oldja. Legalábbis így képzelik a laikusok.

Kis cégek és nagyobbak

Van, amikor így történik, sőt az igazán kis cégeknél el sem lehet képzelni hatékonyabb megoldást. Ahol hárman dolgoznak, negyedikként rendszergazdát alkalmazni pénzkidobás. De nem tekinthető megoldottnak a probléma mondjuk egy negyvenórás gépkezelői tanfolyammal vagy kedves ismerősünkkel, akihez fordulhatunk a bajban. A tanfolyamok legfeljebb a szakszerű használatra, semmiképpen sem a karbantartásra képezik ki a résztvevőt; az ismerős pedig egészen biztosan a Fidzsi-szigeteken lesz, amikor valami komolyabb baj történik.
Nézzünk szembe tehát a ténnyel: akármilyen kicsi a cégünk, szakszerű üzemeltetőre igenis szükség van.
Kisebb cégeknél két dolog fontos: értsen a rendszerünkhöz (ideértve a gépeket, nyomtatókat, bármilyen különleges hardverünket), és vállalja a szükséges időn belüli kiszállási (javítási) kötelezettséget. Ha ezeket a feltételeket teljesíti, és nem kér irreális összeget, akkor ő a megoldás.
Valamivel nagyobb vállalkozások esetében már sok mindenhez másképpen kell hozzáállni: a feladatok jobban megoszlanak, s maga az iroda is jobban széttagolt. Itt bizony már támaszkodni kell a gépek összekapcsolására, ki kell használni a helyi hálózat adta lehetőségeket.
Ha egy cégnél már olyan személyzet kell, amely bármikor mozgósítható, általában nem elég egy ember. Két-három főnyi „stábra” van szükség. Ez ismét új problémákat vet fel. Mindenekelőtt: fontos, hogy a főbb feladatokhoz mindenki értsen, ne hagyjuk, hogy egymásra utaltság alakuljon ki a csapaton belül. (Természetesen ez nem vonatkozik a ritkább, speciális feladatokra.)

Amihez értenie kell, amihez nem

A rendszergazda feladata a karbantartás, felügyelet. Ő válaszol a felhasználók kérdéseire, segít az esetleges problémák megoldásában, ha kell, a helyszínre siet. Neki kell foglalkoznia a hálózati hozzáférési nevek (azonosítók) és jelszavak problémáival, a hálózati jogokkal (ki kinek a gépén férhet hozzá és mihez), vírusellenőrzéssel és -irtással, hibajavításokkal.
Ezért a rendszergazdának értenie kell: az adott operációs rendszerhez; az adott helyen a felhasználók által használt programokhoz; a hardverhez (a gép össze- és szétszerelése, valamint a hibafelismerés szintjén); a hálózatokhoz. A havi, heti, esetleg napi rendszerességű biztonsági mentések, a betolakodók elleni védekezés, a folyamatos rutinellenőrzések elvárhatók tőle.
A rendszergazda nem fejleszt, nem bővíti a rendszert. Természetesen ki lehet kérni a tanácsát, véleményét, vagy meg lehet bízni ezzel. A helyi hálózat kiépítése sem a rendszergazda feladata. Ez komoly tervezést és szakértelmet igénylő munka, ha rosszul végezik el, annak komoly kihatásai lesznek a jövőre. Mindenképpen érdemes ezzel egy erre szakosodott céget megbízni. A többletköltségért minőséget, garanciát kapunk cserébe, és biztonságot, mert ha egy hálózatot jól építenek ki, akkor azzal nemigen lesz probléma.
Internetszolgáltatásról érdemes egy erre szakosodott nagy céggel szerződést kötni, mert ezeknek kiforrott, jól működő apparátusuk van, pontosan erre a célra. Az internetkapcsolat kiépítése után célszerű a rendszergazdát megbízni a kapcsolattartással. S ha élünk az internet adta lehetőségekkel, ő még bizonyos beavatkozásokat, ideiglenes hibaelhárítási munkákat is el tud végezni - mondjuk késő este, netán éjjel - anélkül, hogy be kellene mennie a cég épületébe.

Hol keressük?

A rendszergazdai feladatra alkalmas emberek sokszor nem a hagyományos álláskereső fórumokon, hanem - mivel számítógépekkel, hálózatokkal, internettel foglalkoznak - leginkább az interneten lelhetők fel. Vannak álláskeresésre szakosodott weboldalak, ezeket érdemes meglátogatni (például a www.jobpilot.hu vagy a www.startlap.com címen az álláskereső).
Ne szemeljünk ki olyasvalakit, aki csak felületesen, látásból ismeri az általunk használt hálózatot, gépeket. Egy Windows-alapú hálózatokhoz szokott lelkes amatőr egy Unix-rendszerben legfeljebb okozni fogja a problémákat, semmi esetre sem megoldani… A szokványos PC-től eltérő gépek (Macintosh, SiliconGraphics stb.) szintén szakirányú tapasztalatot követelnek, ritkán éri meg, ha megbízunk a szakember „alkalmazkodóképességében”. Az adatbázis-kezelő rendszerekkel sem sokkal könnyebb a helyzet: Microsoft SQL és Oracle SQL között bizony különbség van; ha másra nem, egy-két hét betanulásra mindenképpen szükség lesz.
A szokványos humánpolitikai kérdezősködésen kívül tehát szakszerű meghallgatásra is sort kell kerítenünk, mielőtt úgy döntünk, hogy megtaláltuk az igazit.

Ki az, aki megfelel?

Ha sok probléma van a rendszerünkkel, inkább ne elméleti, hanem gyakorlati szakembert válasszuk. Ő; ha ránéz egy problémára, hamarabb tudni fogja az okát. Az informatika szakos egyetemisták, főiskolások is megfelelőek. Sokan foglalkoznak közülük ezzel, vagy keresnek ilyen munkát, hiszen ez nekik szakmai gyakorlat és kereset is egyben. Szaktudásukat bizonyító papírjuk természetesen nincs. Szakmai hozzáértésüket nem a papír, hanem az garantálhatja, hogy ők már a számítógépek világában nőttek fel, az egyetemen, főiskolán és szabadidejükben is az informatikával foglalkoznak. (Kivétel persze akad, de azok nem keresnek rendszergazdai állást.)
Megbízhatunk rendszergazdai teendőkkel erre szakosodott üzemeltető cégeket is. Ezek párhuzamosan több helyen végeznek rendszergazdai karbantartást, megállapodás szerinti gyakorisággal látogatják a megbízó cégeket; s persze akkor, ha sürgős teendő akad. Hozzáértésük garantált, de az áraik magasabbak.

Az információ jó kezekben legyen

Tudásbeli gond, ha körültekintően választunk, ritkán adódik. Fontos azonban az emberi oldalra is figyelni, s itt nem csak arra kell gondolni, hogy óvakodjunk az olyan jelentkező alkalmazásától, akin felfedezhetők az igénytelenség, a figyelmetlenség jelei.
A rendszergazdai feladatok ellátása ugyanis nemcsak nagy felelősséggel jár, hanem hatalommal is: az ő kezében van a cég egész informatikai rendszere. Ritka az a rendszergazda, aki a hatalmával visszaél, de előfordul, hogy elkényelmesedik, nem csinál meg dolgokat, főleg miután rájön, hogy - mivel rajta kívül senki nem ért a rendszerhez - nyugodtan mondhatja egy-két problémára, hogy „ezt nem lehet megcsinálni”. Sajnos, nehéz felmérni, hogy egy ilyen kijelentés mennyire fedi a valóságot.
Ha megfelelő szakemberekkel dolgozunk, az újdonságokhoz is rugalmasan tudunk majd alkalmazkodni. A jól alkalmazott szaktudás szinte magától halad a korral, a tendencia pedig az egyre könnyebben karbantartható rendszerek felé mutat. A legfontosabb az, hogy a legnagyobb érték, az információ mindvégig a legjobb kezekben legyen.

Saját honlap

Ha egy cég saját honlapot akar, nem a rendszergazdájához kell fordulnia, tőle legfeljebb tanácsot érdemes kérni.
Honlapkészíttetésnél meg kell gondolni, hogy az passzív legyen-e: statikus, nem változó weblap állandó tartalommal, minimális információval a cégről; vagy aktív, animált, állandóan frissülő tartalommal.
Passzív honlapot gyakorlatilag bárkivel lehet csináltatni, technikailag ugyanis borzasztó egyszerű egy weblap elkészítése, éppen ezért nagyon sokan foglalkoznak vele. Aktív s ezért hatékonyabb, látványosabb honlap elkészítésére viszont már célszerű szerződést kötni egy céggel, amely folyamatosan frissíti a weblap tartalmát.
A weblap helyileg elhelyezkedhet az internetszolgáltató cég webterületén (vagyis a szolgáltató webszerverén), de elképzelhető, hogy a cégünknek saját webszervere legyen, vagyis a honlap tartalma helyileg a cég egyik gépén (szerverén) helyezkedjék el. Ez esetben a webszerver felügyelete, karbantartása is a rendszergazda feladata, de a tartalmához semmi köze; csupán a hozzáférést biztosítja a weblapkészítő cégnek. A weblap tartalmáért a marketinges (osztály) a felelős.

Barinkai A.-Kellner D.


2000. november