Alig vannak jelen az ügyvédek a virtuális hálón –  Kép: SXC

Csupán csekély mértékben változott a saját vagy irodai honlappal rendelkező ügyvédek aránya az elmúlt évben; az előző évben mért adatok alapján mindössze egyötödük rendelkezett a személyesebb és teljesebb tájékoztatást biztosító oldallal. Ez az érték az Ügyvédbróker.hu legfrissebb kutatása szerint azóta sem változott jelentősen, bár területi megosztását tekintve éles különbség tapasztalható; a budapesti ügyvédek 27 százaléka, míg a fővároson kívül tevékenykedők csupán 14 százaléka rendelkezik saját honlappal. Továbbárnyalja a képet a működési forma szerinti megoszlás; míg az egyszemélyes ügyvédi irodák 30 százaléka, addig az egyéni ügyvédek csupán 11 százaléka van jelen „online”. (Ebből a szempontból a jogászok nem képeznek kivételt a kkv-k között, hiszen magyar viszonylatban még mindig alig-alig használják a vállalkozások az internetet.)

A friss kutatás az online ügyvédi jelenlét egyik kiemelt formáját, az ügyvédi honlapokat vizsgálta. Magyarországon a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint 10 799 ügyvéd praktizál. „Saját honlappal azonban a vizsgált ügyvédek csupán alig 20,5 százaléka rendelkezik; e szempontból a vidéki ügyvédekhez képest aktívabbak a budapestiek, hiszen a honlappal rendelkező fővárosi jogi képviselők aránya megközelíti a 30 százalékot, míg utóbbiak aránya csupán 14 százalék” – nyilatkozta a felmérés kapcsán Gera János, az Ügyvédbróker.hu munkatársa. Tevékenységi forma szempontjából (egyéni ügyvéd, egyszemélyes ügyvédi iroda vagy társas ügyvédi iroda) az egyéni ügyvédek a legkevésbé aktívak; bár a több mint 10 ezer praktizálóból minden második ügyvéd egyéni ügyvédként dolgozik, csupán minden tizedik egyéni ügyvéd rendelkezik saját honlappal. E tekintetben az irodák jóval aktívabbak: weboldallal rendelkezik az egyszemélyes irodák közel harmada, a társas ügyvédi irodák esetében minden negyedik ügyvéd jelenik meg virtuális irodáján keresztül online is.

Kreatív megoldások helyett alapinformációk

A felmérés alapján megállapítható, hogy az ügyvédi honlapok tartalmukat tekintve az esetek többségében alapinformációk közlésére szorítkoznak: 90 százalékukban bemutatkozó lelhető fel az oldalon, de csak 47 százalékuk esetében tekinthető meg a jogi képviselő önéletrajza is. Saját logóval a megvizsgált ügyvédek/irodák csupán 53 százaléka rendelkezik, a jogi képviselőt ábrázoló fénykép az esetek 58 százalékában jelenik meg. Az online bizalomépítés eszközeit (fénykép, önéletrajz) tehát az ügyvédek fele tartja csak megosztásra érdemesnek. Jelentős különbség mutatkozik a vidéki és fővárosi ügyvéd-honlapok többnyelvűségét illetően: míg előbbiek csupán 18 százaléka olvasható idegen nyelven, a budapestiek esetében több mint háromszoros ez az arány.

Az ügyvédek kis arányban élnek olyan lehetőségekkel, amelyek egyedi, személyes és kreatív jelleget kölcsönöznek honlapjuknak: szakmai publikációk a vizsgált oldalak mindössze 22 százalékánál találhatók meg, jelentős különbséggel a fővárosi és vidéki honlapoknál. A budapestiek esetében ezek aránya 32, míg utóbbiak esetében ennek töredéke, 5 százalék.

Az ügyfeleket segítő és támogató ajánlatkérési lehetőség, hírlevél-szolgáltatás és a jogi tippek elérhetőségének aránya a legalacsonyabb: 2-2, illetve 0 százalék, e tekintetben nem tapasztalható lényeges különbség földrajzi megoszlást tekintve – derül ki a felmérésből.