Míg az Ipar 4.0 elhozta a gyártási folyamatok digitalizációját és részbeni automatizálását, addig a küszöbön álló újabb ipari forradalom, az úgynevezett Ipar 5.0 a mesterséges intelligencia (MI), a vezeték nélküli hálózatba kötött eszközök és a felhőből való vezérlés további térnyerésével nyit újabb fejezetet a gyártó cégek történetében. Az Ericsson új, májusban publikált szakmai tanulmánya szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az ember háttérbe szorul a jövő üzemeiben, de átalakulnak a szerepkörök és új módon fog együtt dolgozni a robotokkal.

Van, amit nem lehet automatizálni

A gyártó cég vezetőinek kétharmada arra számít, hogy üzemei működését legalább 80 százalékban „teljes mértékben automatizálni” fogja a következő évtizedben. Ugyanakkor a megkérdezett ipari munkások többsége szerint feladataik 71 százaléka unalmas, koszos vagy veszélyes, és üdvözlik, hogy ezeket a munkaköröket a jövőben gépek végzik majd el helyettük. Mindez az Ericsson 2021 végén 22 országban közel 8700 ipari munkaadó és munkavállaló megkérdezésével elvégzett kutatásából derül ki.

A felmérés tanúsága szerint, mindezek mellett vannak olyan feladatkörök is bőven, amelyek nehezen automatizálhatók: a megkérdezettek legnagyobb arányban a kéz és érzékszervek koordinációját igénylő folyamatokat, a hibák, rendellenességek feltárását és kijavítását, a kreatív gondolkodást és ötletgenerálást igénylő munkákat, a nem tervezett karbantartásokat és a szemrevételezéssel történő hibakeresést nevezték ilyennek többek között. Mindez azt is jelenti, hogy az ipari munkakörök átalakulnak a következő évtizedben, és a manuális feladatok helyett a gépek monitorozása, tervezése, programozása és karbantartása teszi majd ki a munkaidő tekintélyes részét.