Három évvel ezelőtt elsőként nyitott on-line áruházat a Budapesten és környékén diszkonthálózattal rendelkező G’Roby, és az internetes élelmiszer-vásárlás területén Magyarországon azóta is piacvezető.

– Aki két-három évvel ezelőtt egyszerűen lemásolta a külföldi példákat, mára elbukott – indokolja eredményes működésüket Nagy Sándor, a G’Roby Centrum Kft. e-commerce üzletágának igazgatója. – A magyar vásárlási szokások ugyanis teljesen mások. Nálunk a vegyes kínálatú áruházaknak nincs jövőjük, mert nincs saját raktárkészletük, nincs hátterük, amire támaszkodhatnak. Ez az élelmiszer esetében fokozottan igaz, amikor egyszerűen és gyorsan kell kiszolgálni a vevőt – mondja.

Ötször annyit vásárolnak

A G’Roby on-line úgy futott föl, hogy a cég boltjaiba bejáró vásárlók elkezdték kérdezgetni, nem vinnék-e nekik házhoz a vásárolt termékeket. Dehogynem! Akkor viszont kár a vevőnek személyesen megjelennie a boltban… Ezért 1999 nyarán – akkor még a Netpincér weboldalán – megkezdték az on-line szolgáltatást. Majd 2000 tavaszán létrehozták saját on-line üzletüket. Reklámra az eltelt három évben alig milliós nagyságrendben költöttek, illetve 150 ezres példányszámú saját havi magazint adnak ki.

Az on-line áruházban csak regisztráltak vásárolhatnak, akik közel 3000 termék közül válogathatnak. A keresést segíti a négy árucsoport – italáruk; élelmiszer-ipari termékek; pipereáruk és kozmetikumok; háztartási és vegyi áruk –, valamint a 38 fő- és a több mint száz alkategória. S természetesen a gyorskeresési lehetőség.

Míg ma egy átlagos hagyományos bevásárlás értéke 3–5 ezer forint, addig az on-line bevásárlásoké 18–20 ezer; tehát az emberek a nagy tételeket interneten keresztül vásárolják meg. Naponta 80 megrendelés érkezik a G’Roby on-line áruházhoz, és naponta 8-10 új vásárlót köszönthetnek.

A vásárlóknak – a felmérések szerint – csak a fele magánszemély, a többi cég, intézmény; az összes vásárló 85 százaléka 22–42 év közötti. Kezdetben a férfiak aránya jóval meghaladta a nőkét, ám mára más a helyzet: utóbbiak már a vevők 70 százalékát képviselik (alighanem az internetezők megváltozott összetételének köszönhetően).

Nagy Sándor szerint nem kizárt, hogy pár éven belül a multik, mint például a brit Tesco, megvetik lábukat a magyar on-line piacon is, de egyelőre nem tették, mert kicsi nekik ez a piac. A hazai tulajdonú vállalkozás azonban nem fél a várható versenytől, mert addigra lesz annyi tözsvevője, amennyi elég a nyereséges működéshez. A internetes áruház egyébként már 2000 júliusától önfenntartó.

Netes plazák kínálata

Míg önálló hazai élelmiszer-áruház nem sok található a weben, plazarendszerekből, ahol élelmiszert is lehet rendelni, van néhány. Közülük a Netkapu plaza, (www.pontplaza.hu), az Aranyoldalak plaza (www.aranyoldalakplaza.hu), a Chelloplaza (www.chelloplaza.hu), valamint az Eáruház (www.earuhaz.hu) üzemeltetője a Webservices Kft.

– Ezeken az oldalakon a látogatott partnerboltok kínálatát gyűjtjük össze – tudtuk meg Pető Gábortól, a kft. marketingvezetőjétől. Aki tehát innen rendel, annak a kiválasztott élelmiszereket és a napi háztartási cikkeket jellemzően az Ász szupermarketből, illetve a G’Roby üzleteiből szállítják ki. Szállítás vidékre is kérhető, de ha a megrendelés több boltból teljesíthető, akkor a kiszállítási díj többszörösen értendő. S szemben a hagyományos kiskereskedelemben megszokottal, bizonyos mennyiség felett nem árengedmény jár, hanem felárat számolnak fel.

– Az időt, a befektetett energiát és a fuvarköltséget együtt kell mérlegelni – magyarázza a marketingvezető.

A plazákban lehet termék, bolt vagy kategória szerint keresni. Utóbbi esetben több partnerbolt kínálata és árajánlata hasonlítható össze.

A Webservices minden eladott termék után jutalékot kap – hiszen ez többlépcsős értékesítési forma –, ebből tartja fenn magát. Egy hagyományos weboldalnál ez korántsem biztosítaná a megélhetést, ám a sok kicsi sokra megy elv itt is érvényesül.

Azért, hogy a vevő visszatérjen, értéknövelő szolgáltatásként minden alkalommal bónuszpontokat kap, amit később levásárolhat.

– Egyértelműen az élelmiszerek a húzótermékek, és a közhittel ellentétben nem a hardver, a CD vagy a könyv – folytatja Pető Gábor. – Ebben szerepet játszik az is, hogy a vásárlóink többsége középkorú, és persze e termékeknél nincs a vásárlásnak kockázata, hiszen a liszt az liszt, az olaj pedig olaj.

Nem szeretnek cipekedni

A magyar internetes vásárlás a hipermarketeket próbálja tehermentesíteni, igazolja Pető Gábor is a G’Robynál hallottakat. Az on-line vásárlást előnyben részesítők a friss árut a közértben veszik meg, ám a tervezhető nagybevásárlásokat könnyebbnek tartják interneten lebonyolítani. Ők olyan elfoglalt emberek, akik nem szeretnének cipekedni, sorban állni. A Netkapu plazától például átlagosan 70 kilogramm árut visznek ki egy címre, és az is gyakori eset, hogy egy egész iroda igényeit elégítik ki egy megrendeléssel. Ilyenkor a kiszállított áru súlya elérheti a 170 kilogrammot. Az átlagos pláza-kosárérték tavaly év végén 11 ezer forint volt, és minimum bruttó 5 ezer forintnyi árut kellett a kosárba rakni.

– Az on-line élelmiszer-vásárlás Magyarországon ma még Budapest-központú – mondja Pető Gábor –, de egy-két év múlva létrejöhetnek olyan üzletláncok és boltok, amelyek országosan lefedik majd a piacot. A multik betörésétől azonban szerintem még sokáig nem kell tartani, mert hiába terjed az internet, ők külföldön is csak ott vannak jelen, ahol nagy a népsűrűség.

Megjelent a Piac és Profit áprilisi számában