Mindezt jól magyarázza a kutatásban mért rendkívül alacsony fenyegetettségi érzés, hiszen mindössze a mikrovállalkozások 20, míg a kkv-k 30 százaléka érzi úgy, hogy rendszerei legalább közepes mértékben kitettek informatikai támadásoknak, veszélyeknek. Ráadásul az előbbiek 60 százaléka, utóbbiak 40 százaléka házon belül igyekszik megoldani az informatikai- és adatbiztonsági kérdéseket.

Olyanokat is, mint például az adatvesztéssel járó incidensek kezelése. Ilyen eseményekről a mikro- és kisvállalatok csak mintegy 10 százaléka számolt be, míg a közepes és nagyvállalatok esetében ez az arány 20 százalék. Ez messze elmarad a nemzetközi tapasztalatoktól.

A fentiek alapján már nem annyira meglepő, hogy a mikro- és kisvállalkozások háromnegyede úgy véli, hogy a meglévő védelmük elegendő, de azok a cégek is alábecsülik a veszélyeket, amelyek számolnak kockázatokkal. A túlzott magabiztosság pedig oda vezet, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az adathalászat elleni védelemre.

A felmérés szerint a megkérdezett cégek 90 százaléka hajlamos úgy gondolkodni, hogyha megvédi az informatikai eszközeit, azzal az adatok védelme is megoldott. Ezzel együtt az érintettek mintegy 42 százaléka rendelkezik kifejezetten a vállalati- és az ügyféladatok védelmére fókuszáló megoldással.

A mikrovállalatok fele beéri azzal, hogy a PC-k és laptopok védelmét is a készülékek beszerzésekor vásárolt szoftverrel oldja meg, viszont a kkv-k esetében ez a tudatosság már nagyobb, ott a vállalatok bő kétharmada külön is beruház biztonsági megoldásokba. A védelmi megoldások folyamatos karbantartására, fejlesztésére a legtöbb cég már nem gondol: a mikrovállalkozások kevesebb mint 10 százaléka és a kkv-k negyede vizsgálja felül folyamatosan meglévő rendszereit és keres korszerű megoldásokat

Milyen veszélyekkel találhatja szembe magát egy kisvállalkozás?

Az adathalászok igen sokrétű – és folyamatosan gyarapodó – eszköztárral rendelkeznek. Bár az online térben mozognak, jellemző például, hogy a támadó különböző trükkökkel, például hivatalosnak látszó üzenetekkel, hamis weboldalakkal igyekszik rávenni áldozatát, hogy szenzitív adatokat – például bankszámla-számot, személyes adatokat, jelszavakat – osszon meg.

Kifinomultabb módszernek számítanak az olyan rosszindulatú vírusok (malware), amelyeket a bűnözők észrevétlenül, áldozataik nem megfelelően védett eszközeire telepítenek. Olyan kártékony szoftverekről van szó, amelyek zárolhatják az eszközöket vagy titkosíthatják az azokon lévő adatokat annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki a tulajdonostól.