Péterfalvi Attila előadásában kifejtette: az Európai Unióban május 25-től alkalmazni kell az új egységes adatvédelmi szabályozást. Erre készülve a hatóság plusz negyven embert kért a kormánytól, ami az adatvédelemmel foglalkozó stábjuk nagyjából megduplázását jelenti – mondta a NAIH elnöke.
Kitért arra is, hogy a GDPR hatálybalépése előtt több törvény – köztük kétharmados rendelkezések – módosítására is szükség van. Példaként említette: ahhoz, hogy a NAIH május 25. után is adatvédelmi hatóságként tudjon eljárni, a parlament kétharmados többségének meg kell szavaznia a szükséges törvénymódosítást, melyben erre a feladatra kijelölik a hatóságot.
A NAIH elnöke azt mondta, az Európai Bizottság a nemzeti hatóságoktól státuszjelentést is kér arról, hogyan állnak a GDPR alkalmazásához szükséges felkészüléssel. Ha nem születnek meg a szükséges jogszabályok, akkor akár kötelezettségszegési eljárást is indíthatnak az adott ország, illetve országok ellen – jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai adatvédelmi testület nem csak tanácsadó, véleményező szerv lesz, az állásfoglalásait kötelező lesz betartani.
A NAIH elnöke azt mondta: 2020-ra évente ezermilliárd euróra becsülik a személyes adatok újrahasznosításának értékét. Ennek kapcsán megjegyezte: sok szolgáltatás azért ingyenes, mert az emberek a személyes adataikkal fizetnek érte.
A törvény hatálybalépésével az adatbiztonság követelménye "nagyon megszigorodik". Garantálni kell, hogy illetéktelenek ne tudjanak hozzáférni a rendszerekhez, ne tudjanak adatokat megszerezni.A GDPR-t május 25-től mindenkinek alkalmaznia kell, aki az Európai Unió területén élők számára nyújt szolgáltatásokat, köztük például a Google vagy a Facebook üzemeltetőinek is.
A Medical Tribune egészségügyi szaklap által szervezett csütörtöki szakmai konferencián a betegek, az orvosok és az egészségipar szempontjából vitatták meg, milyen változásokra kell számítani az adatkezelés, az adatvédelem terén.
