A Szonda Ipsos legfrissebb kutatási adatai azt mutatják, hogy a 18 éves és annál idősebb magyar lakosság kétharmada hallott már a különböző számítógépes hálózatok rendszerébe betörő, azt jogtalanul használó hackerekről, crackerekről. A biztonsági rendszereket kijátszó személyekről főként az a vélekedés alakult ki, hogy tudásukat rossz célokra: adatlopásra, bűncselekmények elkövetésére használják, vagy egyszerűen csak így akarnak maguknak hírnevet szerezni. Kevesebben gondolják úgy, hogy e felhasználók jó ügyet is szolgálhatnak: tevékenységükkel a számítógépes rendszerek biztonsági hibáira világítanak rá. 

A reprezentatív kutatás során összesen 13 előre megadott emberi cselekedetet értékeltek a válaszadók. A minősítésekből az is kiderül, hogy a közvélemény alapvetően mélyen elítéli a lopás szinte minden fajtáját. A felnőtt magyar lakosság súlyos bűncselekménynek tekinti a más vagyonának, vagyontárgyainak eltulajdonítását, a személyes adatok illetéktelen megszerzését, illetve azt is, amikor valaki más szerző munkáját a sajátjaként tünteti fel. 

A kutatás eredményei összességében arra utalnak, hogy a 18 éves és annál idősebb honfitársaink annál szigorúbban ítélnek meg egy vétséget, minél inkább egy másik személy ellen irányul az .

2006-ban már készült egy hasonló jellegű kutatás, akkor 9 negatív cselekményt értékeltek a válaszadók aszerint, hogy mennyire tartják azokat súlyosnak. 2006-ban is a más táskájának eltulajdonítását <4,46> tekintették a legsúlyosabbnak a felmérés résztvevői, míg a második helyen a titkos adatok megszerzése állt <4,30>. E bűntettek most is az élen végeztek, és némiképp még elítélendőbbnek tekintik őket a válaszadók.