A müncheni gazdaságkutató intézet új MI-előrejelző mutatót dolgozott ki annak mérésére, hogy a generatív mesterséges intelligencia miként alakítja a munkaerőpiacot. A kutatók 140 foglalkozási csoport foglalkoztatási és felvételi adatait vetették össze azzal, hogy az adott munkakörökben a feladatok milyen mértékben válthatók ki mesterséges intelligenciával.

A vizsgálat szerint Németországban a mesterséges intelligenciának leginkább kitett munkakörökben a 20 és 24 év közötti teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók száma 2022 közepe és 2026 eleje között mintegy 14 százalékkal, 279 ezerről 239 ezerre csökkent. Az intézet számításai szerint ezekben a foglalkozásokban körülbelül 34 ezerrel kevesebb fiatal dolgozik annál, mint ami máskülönben várható lenne.

Az MI által leginkább érintett foglalkozások közé az adatbeviteli és szövegfeldolgozási munkakörök, a szoftverfejlesztők, a könyvelők, az adatbázis- és hálózati szakemberek, valamint a szerzők és újságírók tartoznak. A kutatók szerint ugyanakkor a kékgalléros és egyéb fizikai munkák többsége egyelőre kevésbé helyettesíthető mesterséges intelligenciával. A legkevésbé érintett foglalkozások között a konyhai kisegítők, az építőipari munkások, az asztalosok, a festők, a takarítók és a mezőgazdasági dolgozók szerepelnek.

Clemens Fuest, az intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) elnöke szerint egyelőre nem figyelhető meg általános munkahelyleépítés az MI miatt, ugyanakkor a változások a munkaerőpiacra belépőket érintik először.