Óriási felhajtás volt az elmúlt években a blokchain, azaz blokklánc technológia körül. A blockchain egy elosztott adatbázist jelent, ahol minden felhasználó a teljes adatbázist tárolja, módosítása esetén pedig minden adatbázis módosul. Ez a bárki számára hozzáférhető adatbázis tartalmazza a felhasználók közötti összes tranzakciót, mégpedig úgy, hogy azt utóbb nem lehet megváltoztatni. A többszöri elköltés problémáját úgy oldja meg, hogy a felhasználók a létrehozott blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek, amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő. Ez lényegében azt eredményezi, hogy két olyan tranzakció nem kerülhet be a blokkláncba, amely ugyanazt a pénzt költené el.
Kezdetben éppen a felületes tájékozódás, a kellő ismeretek hiánya fűtötte a blockchaint övező lelkesedést. A technológia lehetőségei a médiát, a vállalatokat és a szervezeteket egyaránt lázba hozták. De amint kezdtek jobban elmerülni benne, hamar rájöttek, hogy vajmi keveset tudnak a feljövő technológiáról. A felfokozott elvárások időszakán azonban mára túljutottak. Idén a tényleges projektek, a valós életben adódó használati lehetőségek kerülnek majd a szakmai párbeszéd középpontjába, amelyekben a blockchain gyakorlati alkalmazásra lelhet.
Nem minden ötlet működik
A blockchain használati lehetőségei közül sok alapos tesztelésen ment keresztül, így az ötletek egy részét parkolópályára küldték a szervezetek, vagy elvetették. Kezdik elfogadni a felhasználók a tényt, miszerint a blockchain sem egy varázspálca, amely egy lendítéssel bármilyen problémát megold – hívta fel a figyelmet az Acronis.
Élesedő projektek
Fejlesztők és korai felhasználók kritikus tömege, amely átvészelte a blockchain-láz első hullámát, most élesíti a technológiára épülő projekteket. Startup cégek próbaprojektjeivel szemben ezek az üzlet lényegét érintő fejlesztések a különböző iparágak kulcsszereplőinél. Várható, hogy az éles üzem első használati esetei egyszerűek lesznek. Egyszerűek, viszont gyakorlatiasak. Az adatmentéssel és -visszaállítással foglalkozó vállalatok például blockchain-alapú adatujjlenyomat-vételt fognak kínálni az adathitelesség igazolásához. Más szervezetek az iratok nyilvántartásához kezdik használni a technológiát. Minden bizonnyal blockchain-alapú elektronikusaláírás-alkalmazások is megjelennek, és más projekteket is látunk majd ezen a területen. A korai felhasználók 2017-ben mindenesetre mutatni fogják az irányt, amelyben a piac haladni fog a közeljövőben.
A több fél között köttetett okos-szerződések, a kriptovaluta-kezelés és a blockchain más, látványos, de sokkal összetettebb képességeinek alkalmazására valószínűleg várni kell majd mindaddig, amíg a piaci szereplők magabiztosan kezelik az egyszerűbb használati eseteket. A bonyolult blockchain alkalmazások bevezetését a korai felhasználók korlátozott száma mellett a szabályozási környezet hiányosságai is hátráltatják.
A fizetési tranzakciók blockchain-alapú kezelése például akkor nyer majd értelmet, ha a technológiára épülő rendszert a bankok már nagy számban használják. A szabályozás azonban ebben a tekintetben még sok részletre nem terjed ki, ezért a bankok ölbe tett kézzel fognak ülni mindaddig, amíg a különböző országok törvényalkotói nem jutnak közös nevezőre a blockchain technológia jogi státusát illetően. Új törvényt kell alkotni például ahhoz, hogy a blockchain-alapú elektronikus aláírást a bírósági eljárásokban is hivatalosan elismerjék.
Ezzel együtt a blockchain-alapú alkalmazásokat 2017-ben számos iparágban a gyakorlatban is felhasználják majd. A korai felhasználók piacvezetőkké válnak, és segíteni fognak a blockchain széles körű elismertetésében, fősodorba kerülésében.
