Lagymatag a magyar vállalatok innovációs aktivitása

A kedvezőtlen gazdasági helyzetben a magyar cégek innovációs tevékenysége változatlanul alacsony szinten stagnál – derül ki a K&H innovációs indexének második féléves felméréséből. A cégvezetők elsősorban a háttérfolyamatok ésszerűsítésére összpontosították újító szándékukat, ezzel igyekeztek vállalatuk működését hatékonyabbá tenni. Emellett a cégek fokozottan fejlesztenek a kiberbiztonság területén. Az innovációban a legnagyobb cégek járnak élen.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

„Ez volna a fény az alagút végén?” – teszi fel magának is a kérdést Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, mivel a K&H innovációs indexe – 12 hónapos stagnálást követően – 2023 második felében ugyan mindössze csak 1 ponttal, de 29 pontra emelkedett, ami továbbra is közepesnél gyengébb teljesítménynek felel meg. A K&H 2021 óta félévente megismételt kutatásának őszi felmérése arra enged következtetni, hogy a magyar vállalatok innovációs tevékenysége vélhetőleg elmozdult a mélypontról. Pezsgőt bontani azért még korai.

Elmozdult a mélypontról a magyar vállalatok innovációs tevékenysége (Fotó: Depositphotos)
Elmozdult a mélypontról a magyar vállalatok innovációs tevékenysége (Fotó: Depositphotos)


•    Még mindig minden második (52 százalék) cégvezető szerint némileg vagy jelentősen befolyásolta az újítási terveket a kedvezőtlen gazdasági helyzet (ez az arány 2023 első félévében még 60 százalék volt).

•    A közeljövővel kapcsolatban némileg optimistábbak a cégvezetők, mint fél évvel korábban voltak, hiszen már „csak” minden másodikuk (50 százalék) innovációját befolyásolhatja némileg vagy jelentősen negatívan a gazdasági helyzet (ez az érték tavasszal még 56 százalék volt).

•    Jelentősen, majdnem duplájára emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek rendelkeznek írott innovációs stratégiával, vagy legalábbis a vállalati stratégián belül innovációra vonatkozó résszel – bár ez még mindig csak a hazai cégek 15 százalékára igaz.

•    Az innovációs aktivitás a leginkább a 4 milliárd forint feletti árbevételű cégeket jellemzi – ebben a körben 12 hónappal ezelőtt mérték a mélypontot, immár második féléve azonban folyamatosan emelkedik az innovációs index, igaz, csak 1-1 ponttal, és még így is mindössze 39 pontot ér el. Ágazati bontásban az iparban 4 ponttal visszatért a 30 pontos szintre, ahol a kereskedelem is található, míg a mezőgazdaságban kirívóan alacsonyabb az index értéke (mindössze 19 pont).

•    Megállt azon cégek arányának csökkenése, amelyek a közeljövőben a korábbinál több innovációt terveznek (most 24 százalék, míg hat hónapja még csak 18 százalék volt). Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent azon cégek aránya, amelyek a korábbinál kevesebb innovációt terveznek (már csak 18 százalék, míg hat hónapja még 28 százalék volt), ez nagyságrendileg az egy évvel ezelőtti szinthez (16 százalék) hasonló.

•    Összességében azonban elmondható, hogy a magyar vállalatok innovációs aktivitása lagymatag. Tíz vállalatból három (32 százalék) vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, ami jelentős, 9 százalékpontos csökkenést jelet az első félévhez képest (és 13 százalékpontos az egy évvel ezelőtthöz képest).

•    A vállalatoknak mindössze hatoda (16 százalék-a) tervezi új termék vagy szolgáltatás bevezetését az elkövetkező egy évben, ami jelentős, 6 százalékpontos csökkenés a megelőző félévhez képest, s összességében már 26 pontos csökkenést jelent a felmérés 2021 első félévi indulásához képest.

•    Annak ellenére, hogy a vállalatok ötöde (22 százalék) pályázott sikerrel támogatásra az új termékek/szolgáltatások kifejlesztése kapcsán, a megkérdezett cégvezetők inkább panaszkodnak a támogatások elnyerésének nehézségeire, bizonytalanságára, mintsem a forráshiányra.

•    A digitális átalakulást előtérbe helyező cégek aránya az egy évvel ezelőtti szint közelébe zuhant (ősszel 57 százalék, ami tavasszal még 66 százalék volt). A cégek fele (50 százalék) számolt be arról, hogy jelentősebb digitális fejlesztés történt a szoftverek, a távmunka támogatása, az automatizáció, a Big Data vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán. Ez az arány ugyan jelentős emelkedést jelent az előző félévhez képest (41 százalék), de még így is csak hasonló szintre tért vissza, mint ahol egy évvel ezelőtt állt (48 százalék).

Véleményvezér

Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo