Fontos már az elején tisztázni, kié a domain - Kép: SXC

Így volt ez annak az online szolgáltatást végző cégnek az esetében is, ahol az alapítók az új vállalkozás ötletével együtt a fő márkanevet is gyorsan kitalálták. Egyikük – hogy el ne happolják előlük az ütős márkanevet – javasolta is, hogy ne várjanak a cég bejegyzéséig, indítsák el a domain regisztrációs eljárást azonnal: ő, mint leendő ügyvezető ezt a feladatot vállalta is. A többiek egyetértő támogatása mellett meg is történt a domain név bejegyzése.

Teltek-múltak az évek, a cég fejlődött, a saját szegmensének egyre meghatározóbb szereplője lett. A tulajdonosok személyes viszonya azonban lassan kezdett megromlani. Az ügyvezető egyre inkább úgy érezte: ahhoz képest, hogy mekkora szerepe volt a vállalkozás felvirágozatásában, kevés részesedés illeti a profitból a többi, a cég működésében operatívan részt nem vevő tulajdonoshoz képest.

Egy szép napon aztán a többi tulajdonos arra ébredt, hogy az ügyvezető lemondott tisztségéről, és az online szolgáltatást kínáló weboldaluk, bár változatlan domain néven, de egy másik cég égisze alatt működik. Amely másik cég természetesen az épp lemondott ügyvezető tulajdonában van. Hogy történhetett ez?

Az első döbbenetből lassan felocsúdva kezdett kirajzolódni a történet. A pénzügyeket rendszeresen felügyelő tag emlékezett rá, hogy a domain regisztrációhoz kapcsolódó fenntartási díjat rendszeresen fizették, az arról szóló számla minden évben megérkezett a cég nevére.

További rövid nyomozás után aztán kiderült, hogy a cég bejegyzése után a domain név nem lett a cégre átírva, az maradt az ügyvezető nevén. De akkor miért a cég kapta mégis a számlákat? A válasz egyszerű: a legtöbb szolgáltatónál lehetőség van eltérő számlafizető megnevezésére. Itt is ez történt… és a tulajdonosok közül soha senkinek meg sem fordult a fejében, hogy ha a cégnek jön a számla a domain név fenntartásáról, az még nem jelenti azt, hogy az átírás is megtörtént.

A pereskedés még most is tart, a tulajdonosok lényegében futnak a cégük után. Sem a társasági szerződés, sem a tulajdonosok közötti egyéb megállapodás nem rendelkezett a domain név kérdéséről, hiszen a társasági ügyekkel foglalkozó ügyvédek számára az internet akkor még teljesen ismeretlen területnek számított, nem is gondoltak rá. Mivel hosszú évek teltek el a domain regisztrációja és a drámai végkifejlett között, ezért annak bizonyítása, hogy ki is volt az elnevezés „keresztapja”, szinte reménytelen.

Ha Ön is meg szeretne bizonyosodni arról, hogy a céges domain név ténylegesen kinek a számára van delegálva, azt a www.domain.hu weboldalon található keresővel teheti meg. Ha a delegálás nem a cég nevére szól, akkor mindenképpen javasolt szerződésben rögzíteni a domain névvel kapcsolatos jogokat is.

 

Róth Dénes www.onlinejog.hu