A digitalizálás mind nagyobb mértékben terjed ki az egészségügyre is. Előfutárai az “okos órák” és hasonló eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy mozgás, sportolás közben mérjük a testi funkciókat, a pulzust, a vérnyomást, az elégetett kalóriákat.
A korszerű szenzortechnika felhasználásával akár egy karkötő, cipő vagy ruhadarab is alkalmas adataink mérésére. Jóllehet ezek az adatok sokszor még nem olyan pontosak, amint azt a készülékek eladói ígérik, mindenesetre megnyitották az utat az “elektronikus egészségügy” (az e-Health) előtt.
A bankok, a kereskedelem után a digitalizálás tovább terjed a gyógyászatban, ahol immár a beteg által mért adatok is hozzásegítenek hatékonyabb vizsgálatokhoz, kezelésekhez.
A leletek központi nyilvántartásba táplálásával elkerülhetők a párhuzamos vizsgálatok, ugyanakkor az orvosok, kutatók további lehetőségeket kapnak, hogy az adatok összehasonlításával vonjanak le tanulságokat a gyógyászati módszerek hatékonyságáról.
A személyes adatok védelme jegyében mind a beteg, mind az orvos jogot kap arra, hogy azokat visszatartsák de a szakértők szerint ez csak kivételes esetben fordulhat majd elő, annyira nyilvánvalóak a rendszer előnyei.
A hatóságok feladata az adatok biztonságának szigorú felügyelete. Dániában például, ahol már kiépült ilyen rendszer, volt rá példa, hogy ellopták ismert emberek betegségeinek adatait.
(Forrás: Neue Zürcher Zeitung)
