Az elektronikus kereskedelem (lásd a Piac és Profit 2000/9. szám) elterjedésének legfőbb akadálya a fizetési megoldások kérdéses biztonsága. Ezért - mind a nemzetközi, mind a magyarországi tapasztalatok szerint - sokan választják azt a legegyszerűbb megoldást, hogy a megvásárolni kívánt terméket megrendelik az interneten keresztül, ám a házhoz szállítás után készpénzben fizetik ki az ellenértékét. Ez azonban inkább a múlt, semmint a jövő.

Fejlesztések a biztonságért

Egyes szakértők úgy ítélik meg, hogy 2003-ra az interneten lebonyolított üzletek összege eléri a 3000 milliárd dollárt. Ekkora forgalmat azonban csak úgy lehet elérni, ha az internetet használó vevők és eladó cégekben nagyfokú bizalom alakul ki az internetes kereskedelem és az adatvédelem iránt.
Az internetes e-kereskedés területén a legmeghatározóbb tényező a legnagyobb kártyatársaság, a Visa International. Tavaly a Visa-kártya-tulajdonosok kifizetéseinek már 2 százaléka ebben a kereskedési formában zajlott, s jelenleg a társaság közreműködésével lebonyolított e-kereskedés a duplája az előző évinek, és az előrejelzések szerint a jövőben is nagy ütemben nő. Nem véletlen tehát, hogy éppen a Visa International látott hozzá a világ különböző kártyatársaságaival - köztük a Europay észak-amerikai partnercégével, a MasterCarddal és az IBM-mel - közösen olyan megoldások, módszerek kidolgozásához, hogy az ügyfelek adatainak titkos kezelése és az eladásoknak, az egyes kereskedési ügyleteknek a feltörhetetlensége egyaránt megvalósuljon.
Az úgynevezett SET rendszerben például az elektronikus kereskedés alapkövetelményeit oldották meg: az eladók és a vevők (legyenek akár magánemberek vagy cégek) azonosíthatók, a kereskedéshez szükséges összes adatot közlik, miközben a rendszer garantálja, hogy ezeket, valamint az ügylet termékekre, árakra, a kifizetett összegekre vonatkozó információit illetéktelenek nem tudják megszerezni. A SET olyan technikai követelményeket, digitális azonosító kódokat ír elő, amelyek megteremtik a biztonságos kártyatranzakciók lehetőségét az interneten keresztül.
A rendszer legkorábbi verziójában a szolgáltató banknál működő szerver látott el minden funkciót. Később már az elektronikus boltot üzemeltető partner is vásárolhatott olyan szoftvert, amely a funkciók egy részét átvállalta a banki szervertől. A legújabb koncepció pedig a bárki számára elérhető Payment Server, amely a SET-en kívül más alapon működő tranzakciók kezelésére is képes.

Megnyerni a vásárlókat

Ahhoz, hogy valaki SET alapú tranzakciókat hajthasson végre, először személyesen el kell mennie a bankjába, ahol regisztrálják, és kap egy kódot, ami azonosítja őt a rendszerben. A kereskedők egy része úgy találta, hogy ez riasztó lehet a potenciális vásárlók számára. Ezért hozták létre a MOSET-et (Merchant Originated SET), amely a kereskedő és a vásárló között hagyományos SSL alapon működik - vagyis a hitelkártyaadatok megadásán túl nincs szükség a vásárló azonosítására -, és csak a kereskedőt és a bankot köti össze SET-kapcsolat.
A kis összegű vásárlások gazdaságossá tételére mégsem ezt ajánlják, hanem a MicroPayment rendszert, amelyben az úgynevezett Billing Server folyamatosan gyűjti a kis összegű tételeket, és csak egy küszöbérték átlépése vagy adott idő után hajtja végre a tranzakciót. Egy ilyen szervert működtethet akár egy internetszolgáltató is, amely egyszerűen hozzáírja a csekély tételeket a szokásos havi számlához. Valószínűsíthető, hogy a MicroPayment a SET kiegészítőjeként fog elterjedni.

Mágnescsík helyett chip

Egy másik lehetséges megoldás az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó korszerű fizetési módozatra az az új technológia, amelynek révén a hitelkártyák hátáról lekerülne a mágnescsík, és felváltaná egy nagyobb mennyiségű és többféle adat tárolására képes integrált áramköri lapka. Elterjedését azonban gátolhatja, hogy ehhez nemcsak az ügyfelek által használt kártyákat, hanem a bolttulajdonosoknál lévő leolvasókészülékeket is ki kellene cserélni.
A technológia így is kínál új lehetőségeket arra, hogy az egyes kártyák ne csak közvetlen pénzfizetésre legyenek alkalmasak. A beültetett chip ugyanis számos egyéb információ tárolására is képes: használható telefonáláshoz, elektronikus jegyként, a számítógéphez kapcsolt leolvasón keresztül on-line vásárláshoz vagy akár azonosításra, biztonsági rendszerek által végzett ellenőrzések során. Európában ezek a kártyák már az élet több területén elterjedtek, érdekes módon azonban az Egyesült Államokban nem váltak be.

Hazai elsők

Ami a magyarországi helyzetet illeti, ezek a szabványok, szoftverek és a hozzájuk kapcsolódó lehetőségek mind elérhetők. Két hazai bank már teljes fizetési rendszerrel várja ügyfeleit. Elsőként az Inter-Európa Bank (IEB) Rt. jelentkezett a piacon ilyen termékkel, majd a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) Rt.
Az IEB az SSL (Secure Socket Layer) technológiát alkalmazza. A bank rendelkezik egy 128 bites titkosító kulccsal, amely a kommunikációs csatornát védi. Jelenleg a világ elektronikus kereskedelmének körülbelül 90 százalékában ezt a titkosítási módot alkalmazzák. Az eljárás folyamán a bankkártyabirtokos adatait a rendszer az elküldés előtt titkosítja, így azok már kódolt formában jutnak el rendeltetési helyükre, ezáltal illetéktelen személyek számára nem értelmezhetők. A rendszert azok a kereskedők vehetik igénybe, akik szerződést kötnek a bankkal bankkártyás tranzakciók lebonyolítására. Az internetes kereskedelemben a bank a Europay, illetve a Visa termékcsaládba tartozó kártyákat tudja elszámolni. Az SSL titkosítási eljárás használatával minden dombornyomott bankkártya használható, tehát más bankok által kibocsátottak is.

Ne aggódj!

A K&H a világon elsőként vezette be a s@fenet által kifejlesztett Don’t worry szolgáltatást, ami a bank által kibocsátott, internetes vásárlásra alkalmas Visa kártyával vehető igénybe. További feltétel, hogy az igénylő rendelkezzék mobil telefonkészülékkel és előfizetéssel, mivel a bank minden egyes internetes vásárlásról SMS-üzenetet küld az ügyfél által megadott mobiltelefonszámra, hogy beazonosíthassa, valóban ő hajtotta-e végre a jelzett tranzakciót.
A bank kibocsátott egy sajátos Visa internetkártyát is. Az ezen feltüntetett kártyaszám csak internetes tranzakciókra használható, nem lehet vele például készpénzt felvenni, és nem vásárolható vele hagyományos POS-terminálon sem. A kártyához az egyéni költési szokásoknak megfelelően egyedi limitek is beállíthatók, ami továbbcsökkenti a kártyahasználó kockázatát, és lehetőséget ad arra, hogy a család ifjabb tagjai is vásárolhassanak a világhálón. A Visa internetkártyához társkártya nem igényelhető.
A s@fenet keretében a vásárlás összegével a bank csak akkor terheli meg az ügyfél számláját, ha az mobiltelefonján - SMS-válasszal - jóváhagyta a tranzakciót. Ha egy meg nem megerősített vagy visszautasított tranzakcióhoz kapcsolódóan a nemzetközi kártyatársaságokkal szemben indított reklamációs (chargeback) eljárás során bebizonyosodik, hogy a tranzakciót mégis az ügyfél hajtotta végre, akkor az az ügyfélnek esetenként 1600 forintjába kerül. A bank további extraszolgáltatásként e-mail üzenetet is küld a tranzakciókról, az ügyfél által kért gyakorissággal.

Bodó Miklós


2000. október