Jelszópara: nem biztonságos, és nem vigyázunk rá

Az internetfelhasználók mindössze harmada (30%) alkalmaz új jelszavakat a különböző online fiókokhoz vagy számlákhoz, és aggasztóan nagyarányú ember használja ugyanazt a jelszót minden online fiókjához. Amennyiben az egyik jelszó kiszivárgott, nagy az esélye, hogy további fiókokat is feltörjenek, és így további személyes adathoz hozzáférjenek.

Világszerte az internetfelhasználók többségéről elmondható, hogy nem használnak megfelelő jelszót ahhoz, hogy hatékonyan védjék magukat az online térben. A Kaspersky Lab által végzett kutatás azt mutatja, hogy az emberek veszélyeztetik az online biztonságukat azáltal, hogy rossz jelszavakat hoznak létre, és olyan alapvető hibákat követnek el, amelyek messzemenő következményekkel járnak. (Itt olvashat olyan jelszót, ami véd is.)

Az emberek többsége nem hoz létre elég erős jelszót. Csupán 47 százalék használja a kis- és nagybetűk kombinációját, és 64 százalék alkot betűk és számok keverékéből jelszót annak ellenére, hogy az átlagos felhasználó is úgy gondolja, erős jelszavakra van szükség az online banki (51%), e-mail- (39%) vagy az online boltfiókok (37%) védelméhez.

Így lesz biztonságosabb az életünk

Az elmúlt hónapokban egymást érték az internetes jelszólopásokról szóló hírek. Törtek fel magyar szervert, de áldozattá vált több jól ismert szolgáltatás (például a Dropbox vagy a LinkedIn) is. Ráadásul az emberek közel kétharmadának esetében csak egyetlen jelszót kell megfejteni az összes szolgáltatás eléréséhez. Mit tehetünk tehát online jelenlétünk és leginkább személyes adataink védelme érdekében? Ebben nyújt segítséget az úgynevezett kétlépcsős azonosítás.

„Figyelembe véve a magán- és szenzitív információkat, amelyeket manapság az interneten tárolunk, az embereknek több figyelmet kéne fordítaniuk a hatékony jelszavas védelemre. Ez nyilvánvalónak tűnik, ugyanakkor sokan nem veszik észre, hogy milyen könnyen csapdába eshetnek, ha ilyen egyszerű jelszóhibákat követnek el. Ezek a hibák gyakorlatilag kinyitják az ajtót a levelezőrendszerünkhöz, a bankszámlánkhoz, a személyes fájlokhoz stb.” – mondta Andrei Mochola, a Kaspersky Lab Consumer Business részleg vezetője.

A tanulmányból az is kiderül, hogy az emberek rosszul bánnak jelszavaikkal – megosztják másokkal, és nem biztonságos módszerekkel emlékeztetik magukat, ha netán elfelejtik (pl.: nem megfelelő biztonsági kérdések). Majdnem minden harmadik ember (28%) megosztotta jelszavát egy közeli családtaggal, és minden tizedik (11%) a barátokkal, lehetővé téve ilyen módon a jelszavak véletlen kiszivárgását. A felmérésben részt vevők egyötöde azt (22%) is elismerte, hogy jegyzettömbre írta le a jelszavakat, de ez továbbra is veszélyes, hiába erős a jelszó, mert mások számára is elérhető és látható.

„Az emberek még mindig nagyon egyszerű hibákat követnek el, amikor jelszavakat hoznak létre. A legjobb jelszavak nem szerepelnek a szótárakban, hanem hosszúak, kis- és nagybetűk, valamint számok és írásjelek kombinációja. Tény, hogy az emberek manapság több online fiókkal rendelkeznek, ezért nem könnyű megjegyezni az erős és biztonságos jelszót minden egyes fiókhoz. A jelszókezelők segítségével azonban létre lehet hozni nagyon erős jelszavakat, amelyeket tárol az alkalmazás, és ezáltal csökkenthetjük a kiberbűnözők kockázatát az interneten” – folytatta Mochola.

Öt trükk, amivel kicselezzük a bűnözőket

Egyre több és egyre súlyosabb támadás éri a magyar kis- és középvállalatok informatikai rendszereit. A hazai cégek a felmérések szerint azonban még mindig nem fordítanak elég figyelmet a védekezésre. Adunk öt tippet ahhoz, hogy kicselezhessük a kiberbűnözőket.