Míg tavaly a felmérést megelőző egy hétben az internetezők többsége elsősorban a legnagyobb magyar közösségi oldalt, az iWiW-et látogatta, idén fölényesen átvette a vezetést a 2010-ben csak negyedig helyen álló Facebook (68%). A hírportálok közül az Origo (54%) még mindig az első helyen áll, ezzel szemben 2011-ben az egyre népszerűbb Vatera (47%) megelőzte az Index.hu-t (44%) a látogatottsági rangsorban.
Bár még mindig a hírolvasás és a közösségi oldalak látogatása a legnépszerűbb tevékenység a világhálón, az online vásárlás is az élmezőnyben található; az allegroup felmérése szerint a felhasználók 35 százaléka rendelt 2011-ben az internetről, ez 3 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Az online vásárlási kedv növekedése az 50 év feletti korosztálynál volt a legerőteljesebb: tavaly több mint kétszer annyiszor vásároltak az idősebbek, mint 2010-ben. A tudatos vásárlói attitűd is erősödött 2010 óta: az elmúlt egy évben 45 százalékról 61-re nőtt azoknak a száma, akik árukereső, ár-összehasonlító oldalak segítségével tájékozódtak arról, hol lehet legolcsóbban a kívánt termékhez hozzájutni. (Az internet a legutolsó dolgok egyike, amiről a fogyasztók hajlandóak lemondani, ha kiadásaik csökkentésére kényszerülnek.)
A gyors és kényelmes netes vásárlást számos szolgáltatás is segítheti, hiszen egyre több lehetőség van már telefonon keresztül történő vásárlásra is, ugyanakkor az okostelefonnal rendelkezők (felnőttek 13%-a, az internetezők 23%-a) közül csaknem minden tizedik kizárólag telefonnak, játéknak tekinti a készüléket.
Növekvő bizalom
Az elmúlt években tapasztalható növekvő bizalom a saját online banki rendszerekben, netbankokban 2011-ben számottevő 2009-hez képest, duplájára, 19 százalékra nőtt azok száma, akik az utóbbi fizetési megoldások egyikét választották. Az új online fizetési szolgáltatások (OPS) csak pár éve jelentek meg a magyar piacon, míg 2010-ben csak 3 százalék élt ezek használatával, tavaly már 7 százalék fizetett segítségükkel. Az online megoldások, fizetési rendszerek térhódítása jelentősebb, de továbbra is van hova fejlődniük. A felmérés szerint az elmúlt három év során egyre nagyobb rutinnal és bizalommal használják ezeket az interneten vásárlók. (Elindult az Innoinfo internetes közösség portál, amely online adatbázisba gyűjti a magyar és szlovák kis- és középvállalkozások adatait, elérhetőségeit.)
A kutatásban részt vevők 72 százaléka az interneten vásárolt árukat továbbra is szereti kézhezvételkor, utánvéttel fizetni, a sárga csekk és a postai utalás viszont egyre népszerűtlenebb. A 18-39 évesek közül vásárolnak legtöbben a neten, de az minden korosztályról elmondható, hogy egyre többen tartják jó minőségűnek az online vásárolt árukat és egyre nagyobb bizalommal szerzik be a szükséges termékeket az internetről - derül ki Magyarország vezető e-kereskedelmi vállalkozásának felméréséből.
Fejlődnek a bankok is
A bankok mára szinte kivétel nélkül kiépítették internetbanki rendszerüket - olvasható a Piac&Profit magazinban. Míg a kezdetekkor csak néhányan - 1997-ben az Inter-Európa Bank kezdte a sort, 1999-ben az OTP és a Raiffeisen folytatta, majd 2000-ben a Citibank, majd 2001-ben a CIB, a K&H és a HBW - szerepeltek a palettán, most már függetlenül a fiókhálózat méretétől a bankok üzleti stratégiájában fontos az elektronikus csatorna.
Szakemberek szerint 2011-ben nem az internetes csomag léte a piacszerzési tényező, hanem a kifinomult webes szolgáltatásportfólió. A cégek döntését olyan tényezők befolyásolják, hogy melyik bank adja ingyen, vagy hány felhasználó számára telepíti díjmentesen a szoftvert, illetve milyen háttértámogatást kínál a rendszerhez. Az ügyfelek a szinte önműködő, automatizált megoldásokat keresik még a bonyolultabb ügyletek esetén is.
A netbankolás területén gyakori probléma, hogy a pénzintézetek azért nem tudják eladni termékeiket az ügyfeleiknek, mert azok nem értik az újdonságokat, vagy bonyolult a használata, esetleg technikai fejlesztést igényelne az ügyfél eszközparkjában. Ezért fontos, hogy a banki rendszerek mögött dedikált háttércsapat segítse az ügyfeleket. Van bank, ahol például a vállalati elektronikus csomag része a telefonos háttértámogatás, probléma esetén a díjmentes kiszállás, illetve az új funkciók, termékek bevezetésekor kínált oktatás is. Ennek kapcsán pedig olyan praktikus tudás átadására is mód nyílhat, amely hozzájárul a hazai pénzügyi kultúra fejlődéséhez. (A témáról bővebben ide kattintva olvashat.)
