Bár a hazai online piac folyamatosan erősödik, még mindig csak a kiskereskedelmi forgalom egy százalék teszi ki - közölte a Piac és Profit érdeklődésére Bőgel György, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SZEK) elnöke. A lakosság tendenciaváltása az utóbbi években erősödött meg, amit a cégek is próbálnak követni, így mára már mintegy egy-kétezer cég árulja portékáit az interneten.

A folyamatos fejlődést megerősíti a WebShop-Experts Kft. nemrég elkészített felmérése is, mely szerint a hazai webáruházak a kezdetek utáni első évben több mint 50 százalékos növekedést érnek el, míg indulásuktól számított 4 év múlva látogatottságuk közel megnégyszereződik. A kutatás szerint az online árusítással foglalkozó vállalkozások átlagosan napi ezer fős látogatóval számolhatnak, az egy, két, illetve három éve alakultak esetén ez 500-850 főt jelent, míg a négy, öt éve, vagy ettől régebben alakultak pedig ezernél is több érdeklődőt jegyezhetnek.

A növekedés tehát dinamikus, hasonló a régióbeli országokhoz, ám továbbra is jelentősen elmarad az USA-tól, Japántól, vagy éppen a skandináv országoktól - közölte Bőgel György. Elmondása szerint az Egyesült Államokban mára már a kiskereskedelem mintegy tíz százalékát tesz ki az online árucsere, ez az a szám, amit hazánk - bár a következő években hasonlóan lendületes növekedés várható - sosem fog elérni. A gond a helyi adottságokkal van, hiszen "kis ország vagyunk, tele olyan nagy áruházzal, ami elérhető távolságon belül van", így nem szorulunk annyira rá arra, hogy az interneten vásároljuk árut.

Vásárlási módok

Az USA-ban mért tíz százalék sem úgy jött ki, hogy az interneten megláttam, ott megrendeltem és a világhálón keresztül fizettem - állítja Bőgel György. A tengerentúlon is szerepet játszik ugyanis a hibrid vásárlási mód, tehát a neten kikeressük a megvásárolni kívánt árut, majd személyesen megyünk el megvenni.

Magyarországon viszont egyértelmű többségben vannak a hibrid módon vásárlók, így többet használjuk az összehasonlító oldalakat, főleg, ha nagyobb értékű árut kívánunk beszerezni. Az utóbbi időben például egyre többen keresnek lakást, vagy autót a világhálón, aminek megfelelően a cégek is igyekeznek ilyen irányú szolgáltatásokat nyújtani: manapság már nem ritka, hogy a kiszemelt lakást akár virtuálisan is körbejárhatjuk, ahogy az sem, hogy a vásárló mintegy száz autót kikeres az interneten - magyarázta a szakember. Ezek azonban olyan árucikkek, amiket sosem fogunk teljes mértékben a világhálón vásárolni, hiszen sem a lakást, sem a gépjárművet nem fogunk megvenni egy imagekép alapján - emelte ki Bőgel György.

Más a helyzet a kisebb árukkal, így az interneten való vásárlás toptermékei továbbra is a könyvek, a cd-k és a pólók - közölte a SZEK elnöke. Hasonló statisztikákat mutat a WebShop-Experts felmérése is, mely szerint a vásárlások egynegyede öt és tízezer forint közötti, további egynegyede pedig tíz és húszezer forint közé esik.

Ingyenes szállítás és áruhiány

Az internetes vásárlások iránti keresletet növeli, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint 8 napon belül indoklás nélkül vissza lehet küldeni az árut, ami egyfajta biztonságot is nyújt a bizonytalanoknak - közölte Bőgel György. Ugyancsak előny, hogy sok cég ingyenessé teszi a házhozszállítást, így a kényelem mellett, még plusz költséget sem számolnak fel.

A WebShop-Experts kutatása szerint ezt sokan értékelik, hiszen az átlagos vásárlások értékét növelő eszközök között toronymagasan vezet az ingyenes házhoz szállítás a maga 66 százalékával, amelyet sorrendben a csomagok alkalmazása, a keresztmarketing, és a bónuszrendszer követ, a sor legvégén pedig az upsale kullog 6,7 százalékkal.

Pozitívan akkor is kijöhetünk, ha felszámolnak szállítási költséget, hiszen, ha nem abból a városból rendelünk, ahol lakunk, akkor az utazási költség akár többet is kivehet a zsebünkből, mint amennyit a szállításért kér az adott cég - magyarázta a szakember.

Amíg a kezdeti időszakban - főleg karácsonykor - jellemző volt, hogy kifogyott az áru, addig mára konszolidálódott a helyzet, sokkal jobban felkészültek a cégek. Most már az sem lehetetlen, hogy a megrendelt terméket különböző lerakatokban, akár a hazafelé útba eső benzinkúton vesszük fel - emelte ki Bőgel György.

Veszélyek azért vannak

Az amerikai Nemzeti Fogyasztói Szövetség szerint az elmúlt évben a vevők 32 millió dollárja bánta az internetes csalás valamilyen formáját. Magyarországon természetesen sokkal kisebb összegekről beszélhetünk, de csalók itt is vannak. A probléma ellen egyébként az EU is megpróbál egységesen fellépni, biztonságosabbá téve a határon átnyúló netes kereskedelmet.

A legbiztosabb, ha ismert, már korábban bevált honlapokat látogatunk meg, távoli, egzotikus országból sose vásároljunk - adott jó tanácsokat Bőgel György. Elmondása szerint a postai utánvétel a legbiztonságosabb, hiszen ilyenkor "megnézhetem, megtapogathatom" az árut, míg a hitelkártyás fizetésnél kiesik ez a lehetőség. Ez persze nem azt jelenti, hogy a netes fizetés komoly veszélyeket rejt, ám van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni.

Parkolni nehezebb

A biztonságos és a veszélyes helyek megkülönböztetése némi odafigyelést, utánajárást igényel, ám még így is jóval kisebb erőfeszítésbe és időbe kerül óvatos netes vásárlóvá válni, mint parkolóhelyet találni a bevásárlóközpontnál - közölte a Symantec.

Az adattolvajok nagyon cselesek, és folyvást új módszereket eszelnek ki, hogy az internetezők pénzéhez hozzájussanak - magyarázza Gombás László, a Symantec magyarországi képviseletének vezető konzultánsa. A tapasztalatok szerint a felhasználók nagy része nem tudja, hogy az internetes banki műveleteknél vagy vásárlásnál használt kényes információkat, például a számla adatait vagy a jelszavakat az adattolvajok elfoghatják, ha nem megfelelő a számítógép védelme.

"Naponta 7,92 millió, csaló weblapra irányító, adathalászó levél forog az interneten. A leggyakrabban bejelentett kártevő programok nyolcvan százaléka ki tudja kémlelni a bankkártya- vagy számlainformációkat, illetve módosítani tudja a webkapcsokat, hogy a felhasználókat a csalók oldalára irányíthassa. Sok felhasználó pedig bedől a cselnek és észre sem veszi, hogy becsapták" - állítja a szakértő. Mindezt annak ellenére, hogy tavaly kampány is indult annak érdekében, hogy tájékoztassák a lakosságot a fogyasztói jogaikról, illetve, hogy erősítsék a vevők helyzetét a internetes vásárlásoknál.

Vigyázzunk a személyes adatainkra

Az interneten sok netportál és -bolt található, nem mindegy azonban, hogy mely netes boltban adjuk meg a személyi adatainkat és a bankkártyaszámunkat. Óvakodjunk az olyan weboldalaktól, melyeknek nevében elírás, vagy hiba található. A megbízható oldalak működtetői sok energiát és pénzt fordítanak arra, hogy a felhasználók számára kifogástalan szolgáltatást biztosítsanak. A hibákat tartalmazó oldalakat nyugodtan tekinthetjük megbízhatatlannak.

Fontos, hogy mi is legyünk bizalmatlanok. Az állítólag a banktól vagy egy netszolgáltatótól származó, a számlainformációk és a jelszó továbbítását kérő, vagy ezeknek egy linken keresztül felhívható weblapon történő megadására felszólító e-mailek többnyire hamisak (adathalászó levelek). A gyanús leveleket érdemes rögtön törölni, ám ha bizonytalanok vagyunk, akkor inkább hívjuk fel a bankot. Ennek megfelelően sose adjuk ki a személyi vagy adószámunkat egy netes kereskedőnek, még akkor sem, ha azt állítja, hogy szüksége van rá.

Ugyancsak fontos szerep jut a biztonságos jelszónak. A kézenfekvő jelszavakat, például a saját nevünket vagy a lakóhelyet nagyon egyszerű megfejteni. Ehelyett legalább nyolc karakter hosszú, számok, betűk és írásjelek kombinációját tartalmazó jelszót érdemes használni.  

Hol vásárolhatunk nyugodtan?

A megbízható oldalak világosan és részletesen tájékoztatnak a garanciáról és a visszaküldési szabályokról, illetve közlik a szállítási és az esetleges adó miatti költségeket is. Szembetűnően tájékoztatnak az összes kapcsolati információról, a nevekről, a címről, a telefonszámokról stb és az e-mailben feltett kérdésekre is gyorsan válaszolnak.

Ha a webhelyen van "üzenőfal", érdemes megnézni, hogy vannak-e visszatérő, aktív üzenők (jó jel), vagy negatív megjegyzések (egyértelműen rossz). A megbízható helyek általában az illegális, vagy illetlen áruk kereskedelmét megtiltó rendszabályokat is hoztak.

A megfigyelő szervezetek közül néhány, a Better Business Bureau, a The Public Eye és a CPA WebTrust saját feltételrendszert alakított ki a biztonságos helyek minősítésére, és az ezeknek a feltételeknek megfelelő e-kereskedelmi helyeket minősítő címkével is ellátja. A Misc.consumer fogyasztói levelezőcsoport átfogó listát készített a rosszhírű kereskedőhelyekről, az Internet Fraud Watch (internetes csalásfigyelő) pedig a hamis ajánlatokról és a lehetséges átverésekről tájékoztat.