A Norton Online Family legújabb tanulmánya új megvilágításba helyezte a digitális kor gyerekekre gyakorolt hatását. Az idei jelentés egy új, növekvő jelenségre hívta fel a figyelmet, a „cyberbaiting"-re, mely során a gyerekek gúnyolódnak és hergelik a tanáraikat, míg azok zaklatott állapotba nem kerülnek, eközben mobiltelefonjaikkal videóra veszik a tanárok reakcióját, amit később közzétesznek az interneten. Ezen túlmenően a tanulmány rávilágított, hogy meglepően magas azonak a gyerekeknek a száma, akik a szüleik hitelkártyáját engedély nélküli vásárlásra használják.
Azonban nem csak rossz hírek vannak: a jelentés kimutatta, hogy a helyes internetes viselkedésre vonatkozó, egyértelműen megfogalmazott házirend betartása jelentős segítséget jelenthet a negatív online tapasztalatok csökkentésében.
Összességében szerte a világon a gyerekek csaknem 62 százaléka vallotta, hogy érte már őket negatív tapasztalat az interneten. Tízből közel négy gyerek (39 százalék) már komolyabb veszélyekkel is szembesült internetezés közben, helytelen képeket kapott idegenektől, zaklatták vagy a kiberbűnözés áldozatává vált. A jelentésből az is kiderül, hogy azok a gyerekek, akik aktívan használják a közösségi oldalakat, még sebezhetőbbé válnak bizonyos tartalmakra vagy helyzetekre. A közösségi oldalakat használó gyerekek 74 százaléka találta már magát kellemetlen helyzetben, szemben azzal a 38 százalékkal, akik távol maradnak a közösségi oldalaktól. (A bűncselekmények negyven százaléka szexuális zaklatással, vagy éppen emberkereskedelemmel kapcsolatos.)
A szülők ugyanakkor az internethasználatra vonatkozó alapszabályok felállításával sokat tehetnek gyermekeik online védelméért. A Norton Online Family tanulmány szerint a szülők 77 százaléka állít fel erre vonatkozó házirendet. Ahol bevezették ezeket a szabályokat és a gyerekek követik is őket, alig több, mint felüket érte negatív tapasztalat az interneten szemben a szabályszegőkkel, ahol ez az arány 82 százalék volt.
"A gyerekek egyre fiatalabb korban kezdik el kiépíteni az online személyiségüket, és szükségük van a szülőkre, tanárokra és más példaképekre, hogy segítsenek nekik kitalálni, hova menjenek, mit mondjanak, hogyan viselkedjenek, és talán ami a legfontosabb: hogyan ne viselkedjenek. Az interneten történő negatív esetek hatással lehetnek a mindennapi életünkre is - kezdve a megfélemlítéstől, vagy a személyes adatok kiadásától idegeneknek" - mondta Gombás László, a Symantec magyarországi szakértője.
A tanárok sincsenek biztonságban
A közösségi oldalak rosszindulatú használatának egyik legsokkolóbb példája a "cyberbaiting" jelenség, amikor is a tanulók addig ingerlik vagy zaklatják a tanárokat, amíg azok meg nem törnek, majd az esetet videóra veszik a saját mobileszközeiken, hogy aztán feltölthessék az anyagot az internetre, kínos helyzetbe hozva ezzel a tanárt és az iskolát. Ötből egy tanár már személyesen tapasztalta, vagy ismer olyan tanárt aki átélte ezt a jelenséget.
A „cyberbaiting" jelensége nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanárok 67 százaléka vallotta, hogy a tanulóikkal való barátkozás a közösségi oldalakon kockázatnak teszi ki őket. Mégis, 34 százalék hozzáadja a baráti listájához a diákokat. A válaszadó tanárok csupán 51 százaléka mondta el, hogy iskolájának magatartási kódexe van arra vonatkozóan, hogy a tanárok és diákok hogyan kommunikálhatnak egymással a közösségi oldalakon. A tanárok 80 százaléka szerint több online biztonságra vonatkozó oktatásra lenne szükség az iskolákban, ezt pedig a szülők 70 százaléka is támogatja.
Rajtaütés a digitális pénztárcán
Azok közül a szülők közül, akik megengedték, hogy gyerekeik hitelkártyájukat, illetve bankkártyájukat használják online vásárlásra, 23 százalék ismerte el, hogy gyermeke túlköltekezett. Továbbá a szülők 30 százaléka bevallotta, hogy gyermekük az ő hozzájárulásuk nélkül használta hitelkártyájukat. Azoknak a szülőknek, akik megengedték, hogy gyerekeik az ő online fiókjukon keresztül vásároljanak az interneten, több, mint fele (53 százalék) szembesült azzal, hogy gyermekük az engedélyük nélkül tevékenykedett.
A pénz megtakarítása azonban nem az egyetlen érv arra, amiért határozott irányelvek felállítására van szükség az online vásárlás és a biztonságos internetezés érdekében. Azok a szülők, akiknek a gyerekei estek már kiberbűnözők csapdájába, 87 százaléka maga is volt már áldozat - ez egy meredek növekedést jelent a globális átlaghoz képest, amely az internetező felnőttek 69 százalékát jelenti világszerte a 2011-es Norton Kiberbűnözési Tanulmány szerint.
A szülők és a tanárok óriási szerepet játszanak abban, hogy biztonságban tartsák a gyerekeket - és magukat - internetezés közben, és az idei Norton Online Family tanulmány megerősítette, hogy valóban szükség van további oktatásra. Míg a szülők 63 százaléka szokott beszélgetni a gyermekeivel az online biztonságról, egyharmaduk továbbra is titokban ellenőrzi gyermekei internethasználatát, vagy közösségi oldalakon folytatott tevékenységeit.
