Ki nem kapta fel a fejét a magyar ipari kém lebukásának hírére, aki az Ericssontól mobilkommunikációs és biztonsági rendszerek adatait fürkészte ki két éven keresztül? Az elmúlt három évben a nagyvállalatok mintegy kétharmada esett már áldozatául valamiféle gazdasági bűncselekménynek - olvasható egy nemzetközi tanácsadó cég Németországban készült tanulmányában. A megkérdezett ezer nagyvállalat közül négyből öt az arány növekedésére számít a jövőben. De mi a helyzet Magyarországon, milyen trendekkel és kockázati tényezőkkel kell számolnia a vállalatoknak? Milyen látásmódra van szükségük a top menedzsereknek, hogy megfelelően kezeljék a biztonsági-, humánerőforrás-, jogi-, információs, IT-, személy- és vagyonvédelmi kérdéseket? Az Open Gates Hungary Kft. és az IBA Magyarország Kft. által szervezett Üzleti hírszerzés és elhárítás konferenciasorozat következő, immár negyedik állomása 2004. december 15-én ezekre a kérdésekre adja meg a választ.
A németországi tanulmány szerint a palettán előkelő helyet foglal el a csalás, a korrupció, a megvesztegetés, az ipari kémkedés a mérleghamisítás. Szám szerint a legtöbb bűncselekmény lopás, illetve vállalati eszközök személyes célokra történő engedély nélküli használata. Az összeállításunk címe akár az is lehetett volna, hogy "Windows 20.000.000.0000", hiszen a legnagyobb egyedi kár - ablakon kidobott tanulópénz - a körkérdésen belül 85 millió eurót (azaz 20 milliárd forint) volt, de a tanulmányt készítő KPMG ennél jóval nagyobb esetekről is tud saját tevékenységi körén belül.
Magyarországon bizonyos szempontból rosszab a helyzet, és ennek oka a tudatlanság és a felderítések alacsonyabb hatékonysága. Azaz annak ellenére, hogy nálunk 108 megkérdezett nagyvállalat közül "csak" 39 százalék állítja, hogy cégénél történt jelentős gazdasági bűncselekmény (a németországi kb. 66 %-kal szemben), Orbán Róbert, a konferenciát szervező cég, az Open Gates Hungary Kft. ügyvezető igazgatója felhívja a figyelmet, hogy a látszólag alacsonyabb statisztikai adat mögött a felderítések még nem kellő hatékonysága, sokszor esetlegessége, véletlenszerűsége bújik meg. A gazdasági bűnözés ráadásul egyre komolyabb veszélyt jelent a vállalatok számára az összes iparágban és területen egyaránt. Csak az elmúlt két évben 10%-kal növekedett például a hűtlen kezelésből, ipari kémkedésből, illegális termékmásolásból, számítógépes bűnözésből eredő károkozások, kárt elszenvedő vállatok száma. A gazdasági bűncselekmények tekintetében már 5%-kal vezetünk a nyugat-európai átlaghoz képest, de még régiónkban is 2%-kal "biztosítottuk" vezető szerepünket.
Sajnos nem lehetünk büszkék a Transparency International által közétett korrupciós világranglistára, amelyen Magyarország két helyet visszacsúszva a 42. helyen áll, és ezzel az EU huszonöt tagállama közül a korruptabbak közé tartozik. Mefigyelhető eközben az a trend is, hogy növekszik az igény az átláthatóság iránt, különösen az Európai Unióhoz csatlakozó országokban.
A PricewaterhouseCoopers által készített globális felmérések során azt is kimutatták, hogy közvetlen összefüggés van egy vállalat nagysága és aközött, milyen valószínűséggel lesz gazdasági bűncselekmény áldozata. A kisebb vállalatoknak (amelyek 1000 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak az adott területen) csak 37%-a számolt be gazdasági bűncselekményről, míg a nagyobb vállalatoknál (1000 főnél több alkalmazott az adott területen) ez az arány 52%. A nagyobb cégeknél észlelt magasabb előfordulási arány lehetséges okai a következők: a működési felelősség nagyobb fokú megoszlása, új, kevésbé ismert piacok által kínált lehetőségek kihasználása, összetettebb tranzakciók, valamint az alkalmazottak közötti összejátszás nagyobb esélye.
A nagyobb vállalatoknál dolgozó alkalmazottakat emellett kevésbé aggasztja munkaadójuk pénzügyi helyzete és a csalást olyan bűntettnek tekintik, amelynek nincs "áldozata". Az Ibas piackutató cég felmérése szerint például az emberek 70 százaléka kulcsfontosságú információkat tulajdonít el munkahelyéről. A leggyakrabban az ügyfél-adatbázisok, a címlisták és az üzleti ajánlatok kerülnek illetéktelen kezekbe. Többnyire e-mailen keresztül küldik el a megszerzett adatokat. A tolvajok jelentős része azzal igyekszik kisebbíteni tettének súlyát, hogy akkor lop, amikor elhagyja a céget egy új munkahelyért. A megkérdezettek 72 százaléka nem tekintette morális szempontból elítélendőnek, hogy az új állásához információkat tulajdonítson el korábbi munkahelyéről.
A szakemberek szerint bizonyos szektorok kifejezetten veszélyeztetett kategóriát jelentenek, így a bankok, biztosítótársaságok, illetve a vegyipar, gyógyszeripar, a high-tech vállalatok, az autóipar, sőt a média is. Az adott cég üzleti titkainak megvédése stratégiai kérdés, amely a különböző döntési szintek és felelősségi területek (cégvezetés, gazdasági és biztonsági vezetés, humán erőforrás menedzsment, informatika, jog) feltétlen összefogását igényli. Mivel a globalizáció miatt egyre jobban kiéleződik a vállalatok közötti konkurenciaharc, az ipari kémkedés kockázata is egyre növekszik.
A december 15-én folytatódó Üzleti hírszerzés konferenciasorozat (és az azt kiegészítő cégre szabott tréningek) ismét arra figyelmeztetnek, hogy a cégek döntő többsége nincs megfelelően felkészülve a gazdasági bűnök megelőzésére és kezelésére. A vállalatok kevesebb, mint 30%-ában létezik valamilyen, a csalással kapcsolatos tréning azon felsővezetők számára, akiknek felelősségi körébe tartozik a gazdasági bűnesetek kezelése. Jelenleg túl sok cég bízza magát olyan kevésbé kézzelfogható védelmi eszközökre, mint etikai kódexek és eljárások - hívja fe a figyelmet Orbán Róbert, a szervező cég, az Open Gates Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt hetek, hónapok gazdasági eseményei is igazolják, hogy miközben az üzleti hírszerzés témájáról beszélünk, egyszerre kell gondolnunk lehetőségre és fenyegetettségre. Lehetőségre, azaz egy olyan eszköztárra, amellyel a vállalatunk stratégiai és operatív tervezését támogathatjuk, az ágazatról és a konkurenciáról beszerezhető nyílt információkat tudatosan kiaknázzuk, nem felejtkezve el a tágabb gazdaságpolitikai környezet folyamatos kiértékeléséről, sőt a szervezett bűnözés vagy akár a terrorizmus okozta fenyegetettségről sem. Komplex módon kell ugyanakkor kezelnünk a vállalatunk felé irányuló üzleti hírszerzésből - vagy akár ipari kémkedésből - fakadó biztonsági kérdéseket - hívja fel majd nyitó előadásában Dr. Bozsik Frigyes a MOL Rt. biztonsági és védelmi igazgatója.
A további előadásokban "Akik nem így akartak a címlapra kerülni" címmel - felmérések, kutatási eredmények hangzanak el a vállalat hatékony és biztonságos működésével kapcsolatos kockázati tényezőkről. Górcső alá kerülnek statisztikai adatok, melyek rávilágítanak az üzleti hírszerés deffenzív feladatainak, illetve a vállalat gazdasági biztonságának fontos területeire... és a közelmúltban a sajtóban is nyilvánosságot kapott esetekre.
Nem maradhatnak ki a személyzeti politika vállalatbiztonsági kérdései: a kockázatvizsgálat az ipari kémkedés, illetve egyéb gazdasági bűncselekmények megelőzése, visszaszorítása érdekében, a megelőző ellenőrzések bizalmi beosztást betöltő, illetve a konkurenciától átvett személyeknél, a poligraphos hazugságvizsgálat alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok a belső vállalati csalások, illetve egyéb gazdasági bűncselekmények visszaszorításában és megelőzésében. A humánbiztonsági előadást gyakorlati poligraphos bemutató is színesíti.
Az információ- és komputerbiztonság témában aktuális kérdések és válaszok kerülnek terítékre a svédországi ipari kémkedés, illetve más gazdasági visszaélések és terroresemények kapcsán (informatikai betörések elhárítása, illetve felderítése, rendszergazdák kontra hackerek, illetve rendszergazdák kontra gazdasági vezetők, a vezeték nélküli adatátvitel védelme, új veszélyforrások, legális hackelés, elveszett, szándékosan kitörölt adatok helyreállítása, eszközök az informatikai betörések nyomozása kapcsán, végül hogyan kezeljük az átmenetileg nem kívánatos vagy felesleges digitális információkat?)
A konferencia olyan kérdésekre is keresi a választ, mint pl: mennyiben fenyegeti hazánkban a személy-, vagyon- és információbiztonságot az elmúlt években robbanásszerűen erősődő nemzetközi terrorizmus, illetve a szervezett bűnözés; a pénzmosás elleni küzdelem hogyan hat vissza a terrorizmusra, illetve a szervezett bűnözésre, fenyeget-e Magyarországon a terrorizmus és a szervezett bűnözés szorosabb összefonódása, valóban fenyegetést jelent-e, a terrorizmus lokális pénzügyi alapjának megteremtése céljából a klasszikus", nem politikai, hanem gazdasági indíttatású szervezett bűnözés kipróbált eszközeihez nyúl? További kérdés, hogy áldozatokká válhatnak-e Magyarországon is gazdasági társaságok, vagy más szervezetek a tulajdonosok, alkalmazottak nemzeti, vallási hovatartozása miatt? Milyen lépések tehetők a terrorizmus által felvetett vállalati- és humánbiztonsági kérdések kapcsán, és hogyan egyeztethetők ezek a lépések a különböző jogi normákkal?
Végül nem kerülhető ki az a kérdés sem, hogy mit lehet és kell tenni a közép és felsővezetők, illetve közszereplővé váló személyek üzleti és privát szférájának (pl. családi és lakókörnyezetének) védelme érdekében. Mit tehetünk, hogy a bizalmas üzleti információinkat az irodán kívül is megvédjük (milyen hétköznapi praktikák léteznek, és milyen életmódbeli, illetve utazási kérdéseket érdemes átgondolni). Egyre fontosabbá válnak olyan kérdések, mint az iroda, autó és lakókörnyezet elektronikus lehallgatásának felderítése, elhárítása, a szervezet menedzsmentje (avagy családtagok) ellen irányuló fenyegetések, zsarolások, testi épség fenyegetése esetén javasolt intézkedési lehetőségek. A konferencia utolsó előadása praktikus biztonsági tanácsokkal szolgál a vezetők, VIP-személyek, közszereplők számára.
