Önmagához képest jelentősen javult az elmúlt egy-két évben az üzleti szektor informatikai fejlettsége Magyarországon. Ma már nem kérdés, hogy van-e a cégeknek számítógépük, hiszen a legalább öt alkalmazottal rendelkező vállalatok több mint 90 százalékáról ez elmondható. Igaz, ezen belül minden ötödik csak egyetlen gépet használ, a többség 2-6-ot, és csak minden tizedik 15-nél többet. Az sem kérdés, hogy van-e a cégeknek internetes kapcsolatuk, miután több mint a 80 - más felmérések szerint közel 100 - százalékuknak az is van, ráadásul az elmúlt időszakban a korszerűbb, szélessávú kapcsolatok előretörését lehetett megfigyelni náluk. Analóg modemes csatlakozás már csak a vállalatok negyedénél-ötödénél található.
Versenyhátrány az ERP hiánya
A magyarországi vállalatok összességében sokkal kevésbé maradnak el az informatikai eszközök használatában európai uniós társaiktól, mint a magyar háztartások. Az informatikai és szoftverszolgáltatások aránya viszont hazánkban feleakkora, mint a bővítés előtti Európában. Ráadásul a cégek informatikai kiadásainak a 97,8 százaléka a távközlésre megy el. Ami kétségtelenül fontos a 21. század infrastruktúrájának a kialakításában, de legalább ilyen fontos lenne, hogy például mind több kisebb és közepes vállalat rendelkezzék integrált vállalatirányítási rendszerrel (ERP-vel).
Ezzel szemben a GKI Rt. és a T-Mobile közös felmérése szerint - amit a Sun Microsystems Magyarország Kft.-vel együttműködve negyedévente készítenek el - az 5-19 fős vállalatoknak mindössze a 3-4 százalékánál működik ilyen szoftver, a 20-49 alkalmazottal dolgozóknál 7 és az 50-249 főseknél is csak 20 százalék ez az arány. Igaz, a 250-nél több főt foglalkoztató - hazai viszonylatban már nagyvállalatoknál - eléri az 54 százalékot. Ami azért probléma, mert az ERP hiánya nagyon is megmutatkozik a gyengébb versenyképességben.
#page#
Egyáltalán nem biztos azonban - teszik hozzá a szakemberek -, hogy egy kisvállalatnak érdemes egy komplex informatikai rendszert megvásárolni és üzemeltetni. Ezért az ERP léte vagy nem léte önmagában azért nem ad választ a cég informatikai fejlettségére.
Kicsiknek a legokosabbat!
Az azonban már sajnos igen, hogy Magyarországon az informatikai outsourcing is szinte csak a nagyvállalatok kiváltsága. Miközben éppen a kicsiknél lenne sokkal hatékonyabb, ha saját gépek és programok vásárlása helyett külső szakcég szoftveralapú szolgáltatását vennék igénybe: amikor az eszköz és annak üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése a külső cég feladata, és a megrendelő kisvállalatnak csupán a feldolgozott adatok fogadóképességét kell megteremtenie.
Az on-line kapcsolódás értelemszerűen nem ismer már fizikai határokat. A szolgáltatónál a másokkal közösen használt eszközök és az infrastruktúra költségei többfelé oszlanak, az ügyfél csak azért fizet, amit valóban használ. Továbbá ennek a konstrukciónak nagy előnye, hogy a kisvállalkozás nincs kitéve a vírusok általi vagy más előre nem látható hiba miatt a rendszerösszeomlás veszélyének sem.
Ha nem szervezik ki a feladatokat, akkor érdemes tudni: tévedés - bár sokan hangoztatják -, hogy a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) ugyanazokra a termékekre van szükségük, mint a nagyoknak, csak lebutított változatban. Nekik saját üzletviteli feladataikra specializált, könnyen kezelhető, áttekinthető, éppen ezért a legokosabb megoldásokra van szükségük. S persze az sem hátrány, ha ezek olcsóbbak, mint a nagyoknak szánt komplex rendszerek. Hiszen a szakemberek szerint ésszerűen az éves árbevétel egy-két százaléka költhető informatikai fejlesztésre, ami egy maximum tizenöt fős vállalat esetében egy-két éven belül megtérül.
Teljes cikk a Piac és Profit novemberi számában.
